Van olyan a rokonságban aki elkapatja a gyereket?

Ezzel úgyse tudsz mit kezdeni.

A nagyik ilyenek: az a "dolguk", hogy elkényeztessék a gyereket, néha nehezebb őket megnevelni, mint a gyereket. :)

Inkább beszéljétek meg, hogy előbb egyeztetnek veletek, hogy mi az, amire a gyereknek SZÜKSÉGE VAN, és vegyék meg azt.

Gondolom, nekik meg nektek sincs felesleges, ablakon kidobandó pénzetek. :)

Esetleg vedd rá őket, hogy "élményajándékot" adjanak: mese a moziban, kirándulás, játszóterezés, állatkert, stb.

... és örülj nekik!

De komolyan!

Sokan bármit megadnának két gondoskodó, az unokákat feltétel nélkül szerető nagyiért!

Nálunk is a van, a nagypapa :) A mami tudja hogy mi mit nem engedünk meg,és tudomásul veszi,de a papa nem akarja,és teljesen elbolondítja a kislányom :D

Hiába mondom neki hogy ne vegye fel (22 hónapos lassan a lányom), én meg 25 hetes km vagyok,ezért én sem emelgetem,de mintha a falnak beszélnék.

Ha a boltba megyünk mindig kérdezi milyen csokit kér,pedig nincs is oda a lányom a csokiért,ezért inkább gyümölcsöt választok neki.

A papa mindig azt csinálja amit épp a lánykám akar, azért ez nálunk nem így működik.

Nem vagy egyedül,de gondolom ez nem vígasztal! :)

Engem nem zavar, ha jön Anyu, és hoz neki valamit, mindig hoz valamit. Jàték, cukorka, csoki. Apu külfödön dolgozik, Húgom is, ők is mindig hoznak neki édességet, játékot.

Ez öröm a gyereknek, de a Maminak Papinak még nagyobb öröm, hogy adhat neki valamit. Most hívott Anyu, húsvétra jönnek, vett ma 3 nyulat, 1 bocit, egy csirkét, 1 bárányt csokiból a lányomnak Húsvétra. Tudom hogy ez neki boldogság hogy válogathatja az unokának, és olyan boldog mikor a lányom is örül neki. Annyi kérésem volt kicsiket vegyen, mert az kibontjuk, meg eszi az egészet, és nem áll 1 hétig a fél nyúl.

Annó mikor jött mama, mindig hozott nekem 1 babát, hugomnak is, úgy örültünk neki, pedig nem volt Szülinap vagy más ünnep, csak jött látogatóba. Annó dédinek kevés nyugdíjja volt, de minden vasárnap sütött valamit, hozta át nekünk, vagy együtt sütöttünk, volt kis síkálónk, gyúrótáblánk, mindig kaptunk egy kis tésztát amit mi nyújtottunk ki. Mikulásra Húsvétra gyüjtötte a pénzt, és a legnagyobb nyulat, mikuláskor vette meg. Nagyon jó emlékek, nagyon örültünk, de ő még jobban, hogy megvehette nekünk.

Szerintem ettől nem lettünk elkényeztetve, soha sem követelőztünk. Lányom sem veri a földhöz magát a boltban ezért vagy azért.

Szerintem etől az örömtől nem kell megfosztani a Mamit, ez a Nagyik dolga, hogy az unikát kényeztessék. Max annyit tudsz tenni, megbeszéled vele, mi az ami kell, és azt vegye!

Nálunk is van hogy anyu olyat vesz, ami nekem nem tetszik, meg is mondom neki, ez általában ruha, erre mindig azt mondja majd ha náluk leszünk majd akkor ott adjuk rá:)

Tegnap voltam boltban a lányommal, egy mama válogatta a Húsvéti nyulakat, megkérdezte 3 éves lányom hogy te melyiknek örülnél, akkora unikám van mint te!? Megmutattuk neki miket szeret a lányom, azokat vette:)

Nincs, mert senki nem lakik itt a közelben. Havonta-kéthavonta találkoznak.

Mondjuk én örülnék, ha más is venné a dolgokat, nem csak mi. De biztos hosszú távon akár bosszantó is, nem tudom, nem tudok beleérezni:)