Kell másfél évesnek plussz foglalkozás?

Egy ideig én is sokat agyaltam ezen. Nem tudok mondokakat, max énekelni szoktam a lányomnak. De nagyon sokat beszélgetek vele, mindig elmondom, mi hogy van, mit miért csinálunk, hova megyünk. A barátnőm kislánya egy hónappal idősebb, ok egész álló nap mondokakat mondanak neki, meg énekelnek, a tv-Ben gyerek dalok mennek folyton.

És az én lanyom megis sokkal több mindent tud, ő beszél, a másik kislány nem. De ezen kívül is sokkal több mindent megért, sokkal több dologban ő az ügyesebb. Legalábbis szellemi teren. Mozgasilag meg a másik kislány az ügyesebb.

Ez nem csak azon múlik, ki mennyit mondokazik a gyereknek, vagy mire tanítja. Nagyban függ attól is, milyen a gyerek, mennyire fogékony a dolgokra.

Amíg a gyerek élvezi, addig nem számít plusz foglalkozásnak. Ha már nem élvezi, akkor nem szabad erőltetni. A játékos tanítást is megunhatja a gyerkőc, akkor váltani kell vagy pihenő kell. Szerintem sokat számít ha foglalkozol a gyerekkel. Az én babám lehet akármilyen fáradt, ha a hosszú az erdőt éneklem neki akkor "csiripel" a kezével és mosolyog. Élvezi amit csinál és ez fontos, így tanulnak.

Viszont nem kell egész nap foglalkoztatni, hagyni kell játszani egyedül is. Volt olyan hogy mikor egyedül volt, levette a kedvenc könyvét és vagy negyed órát "mesélte" a mesét. Észre se vette hogy beosontam a szobába és végig néztem.

Nekem még csak 15 hónapos lesz a lányom nem sokára, de azért gondoltam leírom...

Én még direkt soha az ő kis életében, nem ültem le, hogy most akkor tanulunk új dolgokat!!!Nem tud sok mindent, de azt ellesi tőlünk.Egyszerűen annyira kis mozgékony, hogy le se lehet vele ülni.Már jó pár formát be tud dobni a forma bedobóba, mondja hogy "szia", puszit ad...stb.Sose ültem vele percekig, hogy akkor most szépen tanulunk új dolgokat!!!Tapsolni is úgy kezdett el, hogy én csodálkoztam a legjobban hogy ezt még is honnan vette??

Az egyetlen dolog még is amire ráfeküdtünk, az a pápá-zás volt, de azt se egész nap, hanem ha ment aludni körbe pápá-ztuk a családot, vagy ha elment valaki akkor, szóval alkalom szerűen, hogy tudja miért csináljuk, és nagyon szépen meg is tanulta, mert most már csak akkor csinálja ha valaki jön, vagy megy, meg persze ha kérem.

Na mindegy...az a lényeg, hogy én nem hiszek ebben a direkt tanításban.Napközben csinálunk együtt annyi mindent, hogy nem képes szívni az agyába a tudást!! :)

Ja és ez teljesen gyerek függő, hogy kinek hogy fejlődik a gyereke.

Tényleg így van, nem kell állandóan fejleszteni a gyereket. Biztosítani kell nekik az elegendő szabad játékot, és az elegendő nyugodt pihenést.

Egy ilyen korú kisgyerek amúgy is folyamatosan tanul, abból is, ha elviszed a parkba (ki a kertbe), és hagyod, hogy jó alaposan összekoszolja magát :-)

Ez egy nagyon erős nyomás az ilyen fogyasztói társadalomban, mint amiben mi élünk. Nagyon észnél kell lenni, bármit rásóznak az emberre pontosan arra a lelkiismeret-furdalásra ráerősítve és gerjesztve, amit te is írsz.

Egy ennyi idős (egészséges) gyerek, aki hagynak kedvére játszani a koszban, néhány PET palackkal, kaviccsal, urambocsá háziállattal, stb, tökéletesen fejleszti önmagát.

én Vekerdy hívő vagyok :) és ő is azt mondja hogy nem kell

teljesen fölösleges egy ilyen pici gyereket direktben pl számokra meg betűkre tanítani, majd megtanulja ha eljön az ideje, semmiről sem fog lemaradni

nekik játék kell, mese, meg rengeteg mozgás, ami nem zárja ki a játékos tanulást

szóval én ilyen szellemben próbálom nevelgetni, de ettől függetlenül pl 2 évesen már az összes színt tudta, de nem azért mert leültettem magam elé, és végigmondtam a színeket, tehát nem direktben megtanítottam a színekre, hanem ő kérdezgette, hogy ez milyen, az milyen