Félénk, visszahúzódó, gátlásos fiammal mi lesz az óvodában? Tapasztalatok?

az en fiam 3 eves lesz marciusban, de mintha en tettem fel volna a kerdest (ami azt illeti fel is tettem :D). en nem akarom, hogy rogton oviba menjen, ezert csaladi napkozibe irattam, ahol 6 gyerekre van 2-3 ovoneni. nem nagyon baratkozik a gyerekekkel, talan 3. hete jar oda, viszont csak az elso heten volt "balhe", hogy nem akar oviba menni. sokat jatszanak, mondokaznak, foglalkoznak a gyerekekkel, de sokszor igy is leul 10kor ebedelni, mert ebed utan megyunk erte :D

ma lesz az elso nap, hogy ott alszik.

hogy miert irom le?

vasarnap voltunk jatszohazban, ahol egy nala fel-egy evvel idosebb kisfiu elkezdte kovetni, aztan azt latom, hogy a fiam szajaba rakja az almaszirmot, a fiam meg varja :) (maskor ha valaki hozzanyul rohan hozzam, hogy haza akar menni). kovetkezo tiz perc utan egyutt rohangaltak, ha elvesztettek egymast, megkerestek (es nem csak a fiúcska, hanem a fiam is), egyutt csusztak le a csuszdan, egyutt toltak a nagykamiont, en csak neztem, hogy ez most az en fiam???!? hihetetlen apás egyebkent, de kozolte az apjaval, hogy marad, es a fiuval egyutt rohangaltak korbe. amikor a fiucska anyukaja elment a fiuert, hogy mar mennek haza, az ugyanugy vagtatott az anyja elol, mint az enyem szokott itthon :D nyomaban a fiam, es egyutt menekultek :)

nekem ez hihetetlen kellemes meglepetes volt (az oviban senkivel nincs igy el), persze nem eleg egykoru gyerekeket osszerakni, kell az a bizonyos egy hullamhossz. szerintem ha lesznek baratai (olyan jo lenne, ha lenne egy kisfiu vagy kislany a kozelben is, akivel igy elvan!) akkor teljesen mas lesz a helyzet.

addig miniovi, hogy ne 30 gyerek koze csoppenjen, csak szokja a gyerekeket, vasarnaponkent jatszohaz, amit imad, szombatonkent nagyszulo. ovi utan el-elvisszuk valahova, ha ugy van ido (koradelutan vegzunk), gyakran kap egy egy kisebb ajandekot (foleg fejleszto jatekokat, mert mintha egy csapasra igenye lenne ra, eddig nem nagyon erdekelte, vagy ilyen egyszerubb aprosagokat, amik jok az itthoni kozos szerepjatekokhoz, semmi draga, vagy komoly, es nem olyan gyakran, hogy "megszokja", vagy termeszetesnek vegye, sose koveteli)

en ki vagyok zarva a miniovis eletbol, nem mesel nagyon, mindig azt mondja "titok" (de azert szerepjatekban el kell jatszanom az egyik ovonenit, o a masik), nekem a valtozas megfigyelese az, amikor el-elmaszkalunk ide oda.

mar nem bombol ha valamelyik gyerek hozzaszol, es nem uvolt, hogy menjunk haza, olykor még mindig ledermed (ja, szep fiucska, a korabeli lanyok meg imadjak :)), de szepen lassan megtanulja kezelni a helyzetet. en ott vagyok, tamogatom, ha kell, vigasztalom, de probalok nem a sarkaba loholni, hagyni hogy kibontakozzon.