Hogy viselte 3 évesetek a vérvételt? 1 évesen voltunk már, de azt ugye már el is felejtette, meg még kicsi is volt. De szerencsére ehet-ihat előtte. Nem kell éhgyomorral menni.

Gondolom, ez is teljesen személyiségfüggő, hogy hogyan viselik. A fiam egy nyekkenés nélkül tűrte, csak mikor az iszonyú béna nővérke negyedszerre sem találta el az erét, akkor kérdezte meg tőlem elcsukló hangon, hogy most azért nem mehetnénk már haza? Végül hívtak egy orvost, akinek simán sikerült vért vennie (ő azért jobban értett a gyerekek nyelvén, azt is mondta, hogy ha picit fáj, fújja – fújta is a gyerek buzgón, mert a kézfejéből vették), és kapott a gyerek 3 csomag legót.

Nagyon sajnáltam persze, iszonyú volt nézni, hogy döfködik, mint egy tűpárnát, de ő hős volt. Mondjuk, amikor nemrég újra kellett mennünk, megjegyezte, hogy reméli, most ügyesebbek lesznek. :)

Azt hiszem, alapvetően a gyerekek sokkal bírják ezeket, mint mi szülők… persze láttam már olyan gyereket is, aki attól is ordított, hogy be kellett mennie az orvosi szobába.