Van itt olyan anyuka, akinek 2.5 évesen kezdte az ovit a gyermeke?

Igen, az én lányom 2 év 8 hósan kezdte. Vegyes csoportba jár ráadásul. Minden rendben volt, most már teljesen beszokott (szombaton lesz 3 éves), sokat dicsérik az óvónők, a dadus. Állati ügyes kislány, nem sír (első két hétben sírt). Tegnap mentem érte, gyorsan még befejezte a színezését, mielőtt odajött hozzám (cipőben nem mehetek be aterembe).

A nagyobbak állati cukik, senki nem bántja a kis csöppemet, sokat segítenek neki, kedvesek a kisfiúk is meg a kislányok is. Például délután mindig segítenek megkeresni az alvós barátját, mielőtt hazaindulunk, segítenek neki öltözni, figyelnek rá. Mondjuk ő nem is igazán tudja mire vélni az agressziót, egyszer láttam, hogy egy kisfiú próbálja kiszedni a kezéből a ceruzát (állandóan színez), és ő meg csak ült és csodálkozva nézett rá :) Olyan kis édi!

A kezdeti problémák inkább abból álltak, hogy a sok szabályt nem tudta betartani. Pl. kistéált a teremből, egy kiló szappant nyomott a kezére és utána folyatta rá a vizet tíz percig, felkelt ebéd közben az asztaltól (amit otthon nem is szokott) meg hasonlók. Ezeket egy óvónőnek tudni kell kezelni, ebédkor különben is hárman vannak a gyerekekre (2 ónő + dadus). Szeretik, mert nagyon önálló és nem sír. Megtanulták kezelni őt (néha bújós, máskor meg távolságtartó), megszerették, ő is gyönyörűen alkalmazkodott.

Szorítok Neked, ügyesek legyetek!

Nem mi döntöttünk a korai ovikezdés mellett, kényszerhelyzet volt, de szerencsére nagyon jól sült el!!

Beírattam már tavasszal, de nem vették fel, illetve várólistára került. El kellett mennem dolgozni, ezért beraktuk családi napközibe (azt is nagyon szerette), de aztán a férjem elveszítette a munkáját, így nem tudtuk fizetni a napközit és a nyomorunkra való tekintettel átvette az ovi. Nagyon féltem tőle, hogy durva lesz neki a váltás ilyen rövid időn belül, de hihetetlenül ügyesen viselte.

Tehát rövidre fogva: októberben kezdett.