Szerintetek az kóros (és magamon kéne változtatnom) vagy normális hogy 2 és 4 éves gyerekeimet nem merem másra hagyni?

Nincsenek nagyszülők, a férjem egészségügyben dolgozik és egy kedves ápolónő ismerőse (aki többszörös anyuka, mostmár nagymama is) vigyázna a gyerekekre ( a férjem megbeszélte vele) nyilván nem ingyen, de nem ez a fő bajom. Hanem egyszerűen nem bírom magam rávenni, rosszul vagyok ha csak belegondolok mi minden történhet. A férjem szerint ez már beteges, és hogy szükségünk lenne rá hogy kicsit kettesben legyünk (amiben igaza van) és vágyom is rá meg egy kis nyugira csendre hogy nem fél percenként azt lesem mikor melyik mit csinál, hova rohangál el, mit önt magára stb. Kivagyok idegileg én is mert soha egyetlen percre nem voltak még nélkülem (azaz a fiam igen, mert ő egy éve ovis), és hát ki vagyok fáradva.

Szóval velem van a baj??