Beszoktatási tippek bölcsödébe?
A mi kisfiunk is most megy bölcsibe. 22-én kezdődik a beszoktatás. Eddig egyszer aludt a nagyiéknál, hogy nem voltunk ott.Egyszer kérdezte, hol vannak anyáék? Azt mondták neki, elmentek a cicának kaját venni. Annyi volt a válasz, akkor majd jönnek.
De hogy idegenekkel ez hogy lesz?
Sokat mesélünk a bölcsiről, hogy sok gyerek lesz ott,meg játék. El is megyünk óvodák, bölcsik előtt, ahol kint vannak gyerekek. Egyelőre azt mondja, jó, megyek bölcsibe. De sokat kell mesélni, hogy ott maradsz, de mindig megyünk érted. A beszoktatás is ezt a célt szolgálhatja, bár van, ahol a radikális azonnali otthagyást preferálják.
Hát nehéz lesz mindenkinek, az biztos...
Mindig mondd meg neki, pontosan mikor jössz érte. Ne időponthoz, hanem konkrét eseményhez (pl. ebéd után, tente után stb.) kösd. Én a beszoktatás előtt nem meséltem különösebben neki. Egyszer elmentünk megnézni a bölcsit, találkoztunk a leendő gondozónénikkel, a gyerekekkel, majd rá két hétre kezdtük. 3 hét volt a beszoktatás, utolsó héten kellett először ott aludnia. S már első nap el is aludt fél órás forgolódás után. Sosem sírt reggel, maximum megkérdezte, hogy "Ma nem megyünk bölcsibe?", erre annyit feleltem, de igen, muszáj.
s amikorra ígértem, mindig ott voltam pontosan. S amit ígértem, vittem magammal.
Ne lássa rajtad, hogy kételkedsz, hogy nem szimpatikus valamelyik gondozó vagy gyerek. Délutánonként pedig csak az övé voltam kb. 2 hónapig. Még apa sem folyt bele a közös játékainkba. Nem mentünk szomszédolni, játszótérre, csak itthon a megszokott játékainkkal játszottunk, mesét olvastunk összebújva, csak hogy érezze, ugyanúgy szeretem, mint eddig, s ugyanúgy számíthat rám. Ő sem volt tőlem távol fél napnál tovább, nem aludt a nagyszülőknél stb. Szóval csak anya létezett.
Az enyém is anyás (volt, s most is az).
Még csak szülőin voltam, ott mondta a vezetőnő, h ők a "radikális beszoktatás hívei". 2hét van rá utána, ha tetszik a gyereknek ha nem anya nem lesz ott.
Kisfiam kb.3 hónappal ezelőtt volt kórházban, 5napot csak ,de az az 5nap nagyon szörnyű volt neki(nekem is)és úgy veszem észre még nem felejtette el(éjszakai rémálmai vannak néha).Kórházban, amikor elvitték tőlem ordított torka szakadtából hiába mondtam neki h nemsokára velem lesz(beszúrták neki az infúziós tűt).Akárhányszor elvitték a nővérek , ha csak 10percre ,ő ordított.
Ott fájdalmat okoztak neki ,a bölcsödében nem fognak.
Határozott leszek búcsúzáskor és már eldöntöttem, h a bölcsöde a legjobb megoldás mindannyiunknak. Ami nem tetszik az az, h mindössze 2 hét alatt kell megszoknia egy 'új kis világot' és a gyerekemet ismerve neki több időre lenne szüksége..Köszi mindenki válaszát, a bölcsis gondozónőét is!
Visszaemlékszem a ma már felnőtt lányom első bölcsis napjára: abban az időben nem volt divat a beszoktatás, nem lacafacáztak. Pucérra kellett vetkőztetni a kis bogaramat, egy zokni, s cipő maradhatott a lábán, kézen fogták, s anyuka mehetett a dolgára. Máig előttem van a kis puci lányom, ahogy hátranéztünk egymásra, csorgott a könny a szeméből, az enyémből meg az utcán...
Azért csak haladás, hogy ma már van késleltetett elszakadás. De nem árt, ha a gyermeknek van biztonságérzete, hogy az a szál, ami a szüleihez köti, az eltéphetetlen még akkor is, ha kénytelenek másra bízni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!