Milyenek a tapasztalatok az gyermekkori orrmandula kivéttel kapcsolatban? Mennyire viseli meg a gyereket? Tényleg megszűnnek a hallásproblémák? Kinek miért vették ki?

A fiamnak tavaly júniusban (5 évesen) vették ki az orrmanduláját. MÁr hallásproblémái voltak (nem tudtam eleinte miért nem fogad szót, mire rájöttem, hogy nem hallja, ha szólok neki). A műtét során kitisztították a füleit is, rengeteg gennyes váladék is volt a dobhártyája mögött. Utána egycsapásra megszűntek a problémák, annyira, hogy néhány napig zavarták a "normál" hangok is, mint pl. a tesói veszekedései, kicsit hangosabb tv. Ő nem kapott tubust a fülébe, úgyhogy egy héttel az orrmandula műtét után már strandolhatott is volna a doki szerint.

Ja neki is visszatérő középfül gyulladásai voltak, azóta viszont messzire kerüljük a gégészetet!

szia,

március 26.-án műtötték a 2,5 éves fiunkat Szegeden. a hallásgörbéje egyenes volt és kétoldali hallásvesztést diagnosztizáltak, folyamatosan gyulladt volt a füle fél éven keresztül. nagyon tartottam a kórháztól, mert egy energia bomba a fickó, egy másodpercre sem áll meg, nem hogy feküdjön!!...

szerdán reggel 7-7.30 között kellett mennünk, de jó hogy már 7 előtt ott voltunk, mert olyan sokan lettek fél 8-ra, hogy szinte hely sem volt a váróban.

felvették az adatokat, átnézték a kitöltött papírjainkat, átküldtek bennünket egy doktornőhöz, aki megvizsgálta a kicsit és műthető állapotban találta. vissza az ambulanciára, be az aneszteziológushoz, Ő is megvizsgálta és mindent rendben talált. ott kapott egy tablettát, amit szépen elrágott, ez volt a nyugtató. előtte még lepakoltunk, piszit kapott, ágyat. ahogy a bogyót megkapta betettem az ágyba, hoztam a könyveket és jöhetett a várakozás, ami meséléssel telt. kezdett kómázni, halucinált, ekkor kötötték be Neki az infúziót, ettől féltem legjobban!! nagyon ügyes volt, de a nővérke is, mert elsőre vénát talált, nem kínozta a gyereket. szépen leragasztották Neki a kézfején, amikor ki szerette volna szedni (3-4x lehetett ilyen) arról meséltem Neki, hogy ez egy kis pillangó, ami most nem tud elszállni, oda ragadt az Ő kis kezére, bla-bla-bla :) mi kb. 1,5 órát vártunk, kezdett kimenni belőle a nyugtató és agresszívvá vált, rúgott párat és kiabált, azt mondták, hogy ez normális. de nem volt durva, csak meglepett. amikor elvitték nem sírt, nem hisztizett, maga a műtét 15-20 perc volt akkor ettem egy kicsit, mert addig nem volt idegem, de már szédültem. amikor kihozták 5 percet még kint kellett várnom, azután végig mellette lehettem. 25 perc múlva ébresztették, közben kicsit folyt az orrából a vér, de nem volt vészes. már az első ébredésnél ivott, ami nagyon fontos volt. d.u 4 körül kaptunk egy másik, nagy ágyat, ahol éjszakáztunk is. 3 ágyas volt a szoba, annyian is voltunk, egy tv is volt bent, aminek nagyon örültem!! fél 5-től 6-ig volt fent az nap a manó, ivott, evett, volt pisi is, ezért le is vették az infúzióról. iszonyat ügyes volt, annyira büszke voltam Rá!! nem hisztizett, nem kellett könyörögnöm, idegeskednek, semmi!! persze le kellett kötnöm, de vittem be játékokat, könyveket, színeseket, ezek jól jöttek!! este 6-kor kidőlt, reggel 6-ig húzta :) nem is tudom mikor aludtam én is ennyit egybefüggően!! az orvosok és a nővérek kifogástalanok voltak, kedvesek, aranyosak, segítőkészek!! maximálisan meg voltam elégedve velük és a munkájukkal!! másnap reggel 8-kor már otthon reggeliztünk, egy hétre rá mentünk kontrollra, azon a héten már mehetett is a bölcsibe.

ha bármit szeretnél még tudni, kérdezz bátran!!

Ági