Honnan tudod, hogy jó vagy legalább megfelelő anya vagy?
Bennem folyton a kétely ég, pedig IMÁDOM a fiamat! Ő egy nagyon eleven gyermek (ez szerencse, bár van hogy emiatt nagyon nehezek a mindennapok)és azt érzem, hogy folyton csak tiltok és tiltok mindent. Az eszemmel tudom, hogy ezt kell tennem, mert féltem és már tényleg csak a veszélyes dolgoktól féltem (régebben túlreagáltam....), de nem akarom, hogy az maradjon meg neki, hogy semmi nem volt szabad, semmit nem engedett az ő anyja és hogy nem volt boldog kicsiként....
Az én anyám nem foglakozott velem (a testvéreimmel sem) és nem laza, inkább hanyag anya volt. Ez is ott van, hogy ezt elkerüljem.
Ti hogy vagytok ezzel?
17 hós kisfiú anyukája
válasza:Előző vagyok.
Nekem ha erős kételyeim vannak, általában a pszichológusokhoz fordulok segítségért.
Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás és Popper Péter írásait, könyveit hívom ilyenkor segítségül. Ők mindig megnyugtatnak, még ha nem is egy véleményen vannak velem. Valahogy mégis helyreráznak.
Köszönöm a válaszokat!
A lámpa kapcsolgatása ott, ahol fiam csinálja veszélyes, mert az ágy melletti kis lámpáról van szó és ott be is eshet az ágy mellé, ha nagyon heves (és ő olyan) és mivel konnektorba van dugva a lámpa félek, nehogy kitépje és megrázza magát. (sajnos ezt nem tudom "baba-biztossá tenni, csakhogy megtanítom, hogy azzal nem szabad babrálnia)
Tudom, hogy engedni kell teret a kreativitásnak és ha belegondolok, akkor adok is, de ahogy mi is megtanultuk, hogy pl. nem mászunk fel villanypóznára, van amit neki sem szabad. Majd ha nagyobb lesz, és már megérti miért féltem attól a kapcsolótól és ügyesen kapcsolja már, akkor szabad lesz.
De ahogy látom mindenkinél vannak olyan dolgok, amiket nem engedtek és azért nem, mert így JÓ! ....és ezt legjobb tudásotok, szeretetetek és magabiztosságotok fényében teszitek. Sosem gondoltam volna, de a legutóbbiból van bennem hiány, mióta megszületett a fiam. :) Pedig egy karakán, domináns csaj voltam, most meg folyton agonizálok.
De azt hiszem, megvan a dolog szummázata: ha szeretetemet adom neki és a legjobb tudásommal, szívemmel tanítom, nevelgetem, akkor rosszat nem teszek neki. :)
Még egyszer köszönöm a válaszokat!
Sok boldogságot, vidámságot kívánok Nektek a gyermekeitekkel! :)
válasza: válasza:14:59 vagyok.
Abból amiket írtál én arra következtetek, h te nem azt gondolod, h nem vagy jó anya, hanem félsz, h a gyereked majd csak a rosszra fog emlékezni, mint ahogy te is a rosszra emlékszel az édesanyáddal kapcsolatban.
Úgy gondolod olyan vagy mint anyukád? Úgy nevelsz te is? Szerintem te már tanultál a hibákból, és épp ezért nem fogsz olyat elkövetni, ami maradandó kárt okozna a kisfiadban. Jó anya vagy, bízz magadban!
És a tiltásnak két trükkje van:
1. Ha valamit megakarsz tiltani, akkor néha se engedd, mert különben nem érti a gyerek, h egyszer miért lehet, ha másszor nem.
2. Magyarázd meg miért nem lehet, h megértse mi nem jó benne.
A lényeg, h ne csak azt érezze tilos, és ő rossz amiért csinálja!
Köszönöm szépen a válaszokat! Nagyon kedvesek vagytok! :)
Az én anyámmal kapcsolatban nem igazán félek, hogy olyan lennék/leszek, mint ő, azt a viselkedést teljesen elítélem és nem is tudnék olyan lenni a gyermekemmel. De mély nyomot hagyott bennem. Igazából ami ezzel kapcsolatban bennem maradt az annyi, hogy én tudtam/tudom, hogy nem szeret/szeretett és nem akarom, hogy a tiltásaim miatt ezt érezze a gyermekem.
Ma délután amúgy direkt figyeltem. Kérdeztem, szeret-e és egyből jött megölelni :) :) :)
Nagyon szeretem őt és csak a legjobbat akarom neki -magamból is!
Mégegyszer köszönöm a megnyugtató, kedves szavakat! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!