Neveljük a gyereket mellette állva vagy hagyjuk hogy egymás között győzzön az agresszívebb? Mi egy normális szülő feladata lakóközösségben ahol elkerülni nem lehet egymást?
Egy lakóközösségben élünk, jön a tavasz, a nyár, jóidő. Rengeteg egykorú gyermek játszik odalent délelőtt, délután is. Közös az udvar. A gyerekek 1-2-3-4-5 évesek. Vannak szülők, akik kiengedik a gyereket a zárt udvarra és aztán órákig feléjük se néznek.Egy páran lent vagyunk a gyerekekkel, de mindig ugyanaz a pár szülő.A nagyobbik fiam 3 éves a kisebb 16 hós. Én mindig lent vagyok velük, hiszen kicsik még szerintem, de sok szülő ki se jön a gyerekével és nem neveli semmire se. Így folyton nekem kell más gyerekét nevelnem,hogy ne bántsa az enyémet, meg ne vegye el a játékot és ne tegye tönkre a környezetünket (ami közös környezetünk).
Lett már szólva szépen a szülőknek de mindig van valami indok persze hogy miért történt ez vagy az, és egy pár napig odafigyelnek, majd ismét minden zajlik tovább ugyanúgy.
Ha ki akarom engedni a gyerekeimet akkor mellettük kell lennem, ez oké is, de hogy más gyerekét is nekem kéne nevelnem? Most tanulják az együttélés együttjátszás szabályait, miért az én feladatom rászólni és megnevelni a más gyerekét? Nem beszélve arról mikor még a szülőnek áll feljebb ha az agresszív gyerekét visszafogom és nem hagyom hogy az enyémeket bántsa. Más szülők szerint a gyerekek majd elrendezik egymás között és puhány embert nevelek a fiaimból ha mindig mögöttük állok. Teszem hozzá, az enyémeim valóban nem harcos alkatok ezt már most látom, de akkor most hagynom kéne hogy laposra verjék, megbántsák, később megszégyenítsék őket az erősebbek, mert attól lesznek erős férfiak? Elszorul a szívem ha bántják őket, de hagynom kéne? 3-4 éves gyerekek valóban majd lerendezik egymás közt? Ételekről nem beszélve, bármit lehozok enni odagyülnek mint a kis farkasok, eleszik az enyémeim elől, de nincs szívem nem adni nekik, meg irigyen elfordulni,mikor látom hogy kérik, és vannak akik egész délelőtt haza se mennek se enni se inni.
Mi a megoldás?
válasza:Az természetes,ha ételt viszel le,hogy abból minden gyerek enni akar. Minden gyerek így "működik"
A fegyelmezés már nehezebb kérdés. Van abban igazság,hogy a gyerekek tanulják meg megvédeni magukat. Az sem sokat segítene,ha az agresszív gyerek szülője lent lenne,mert az ilyenek nem fegyelmeznék meg a saját gyereküket,csak vita lenne belőle.
Régen volt egy jó tanács a szülőknek: ha két gyerek összevész,a szülő ne avatkozzon bele. Amikorra a szülők tisztáznák egymás között,hogy melyik gyerek a hibás,és összevesznek emiatt, a gyerekek már elfelejtették a vitát és békésen játszanak együtt.
Sajnos igazán jó tanácsot nem tudok adni neked.
válasza: válasza:Hát nem tudom...ha rájuk hagyom (az agresszív kisgyerekekre) akkor egész nap csak a sírásukat hallgatom mert én nem hittem de igenis van gonosz gyerek, aki azt nézi mikor köthet bele a másikba.
Az enyém se szent sokszor, na de ha soha nem mondja el senki a gyereknek az adott szituációban hogy ez nem szép, nem helyes stb. akkor ugyan mitől tanulná meg?
Ha rájuk hagyom az egészet akkor sajnos nem járunk ki majd egy idő után...
És a kérdésre hogy milyen így egymás mellett lakni...hát rossz, még egyszer kezdeném ennyire egy közösségbe biztos nem költöznék.:( dehát már késő.
Már úgy értem hogy az én gyerekeim sírását hallgatom akkor egész nap. És nem hiszem el hogy egy közös udvaron mindig az én gyerkőceimnek kell majd bemenekülniük a erőszakos gyerekek elől, az udvar ugyanúgy a miénk is mint másé.
:( De amúgy meg köszönöm a válaszokat mindenkinek.
válasza:Én szoktam nevelni a rám bízott gyerekeket.Nem azért mert kedvem van hozzá,pusztán csak azért,hogy ne nyomják ki egymás szemét a szemem láttára....
7 éve élünk társasházban,a gyerekek már nagyok 8-9 évesek.Én is így álltam hozzá a dolgokhoz mint te,nem bántam,hogy más gyereke milyen,az enyémek ne legyenek agresszívek,mindenkihez alkalmazkodni tudjanak békességben,értelmesen játszanak más gyerekekkel.És bizony ma már bánom,hogy nem hagytam őket egy jobban kivívni az akaratukat.Úgy veszem észre,hogy a játékokban valahogy nem elég rámenősek,nem vívják ki a helyzetüket.Valahogy mindig ők a fogók,sorban-álláskor ők az utolsók,a játékötlet amit javasolnak sosem elég jó,viszik a biciklijüket szó nélkül....Bánom,hogy nem hagytam őket kicsit harcolni kisebb korukban,most szinte még kisebbségi komplexusuk is van az akaratosabb gyerekekkel szemben.
Ez is egy szempont amin elgondolkodhatsz....
válasza:Kedves kérdező!
Ebben a témában a legjobb megoldás szerintem az, ha hagyod, hogy a gyermeked saját magát védje meg. De kísérd figyelemmel az eseményeket. Amikor elfajul a veszekedés, akkor lépj közbe. Próbálj meg pártatlan maradni és kérdezd ki őket, hogy mi volt ez? Nyugodtan ragad meg a kezüket, így nem tud az "idegen" gyerek szó nélkül elvonulni, gondolva magában, hogy nem az anyukám, nem csinálhat velem semmit, nem is kell meghallgatnom. Várd el, hogy a szemedbe nézzenek, amikor beszélsz velük! Érdemes először az egyik, majd a másik történetét meghallgatni. Utána döntsd el, hogy kinek adsz igazat. (Ahogy leírtad, valószínű, hogy a gyereked lesz, akibe belekötöttek és nem ő a kötekedő.) Nyugodtan mond el nekik, hogy miért gondolod igaznak az egyik vagy a másik történetét (arra számíts, hogy a kettő különbözni fog egymástól). Ha durva dolog történt, akkor nyugodtan szed össze a cuccaitokat és a két gyerekkel menjetek fel az "idegen" gyerek szüleihez és meséld el nekik, hogy mi történt. Normális esetben leszídják a gyereket előtted és a gyereked előtt.(Még jobb esetben nem engedik vissza az udvarra.) Ezek után tartani fog tőled, mert látja, hogy van kapcsolatod a szüleivel. Tudni fogja, hogy megvéded a gyereked. Ha szükséges, akkor többször is vigyed fel a szüleihez, hogy megtanulja.
Nekem egy fokkal könnyebb, mert idegen gyerekekkel foglalkozom és pártatlan tudok maradni!
Azért előfordulhat, hogy a te gyereked a ludas. Ilyenkor mondj annyit, hogy "Csúnya dolog volt! Ezt otthon még megbeszéljük!" Arra meg már lélekben jobban fel tudsz készülni! :) Végig tudod gondolni, hogy mit szeretnél mondani.
Az ételt pedig mindenképp említsd meg a szülőknek. Nem feladatod ellátni a többi gyereket, de egyértelmű, hogy megsajnálod őket. Ilyenkor vonuljatok arrébb kicsit.
Remélem tudtam segíteni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!