Van itt olyan anya, aki úgy érzi, hogy a gyereke talán sosem lesz alkalmas arra, hogy oviba járjon?

2,5 éves a fiam, októberi. A gyerek társaság nem mondanám, hogy érdekli. Persze, erről biztos tehetek én is, mert bölcsibe nem adom, játszóház nincs a közelben,sem foglalkozások, játszótérre heti többször megyünk,de csak szemléli a többieket, csak velem játszik. Ha más is van a homokozóban, oda tuti be nem megy:) Mamák nem nagyon érnek rá, gyakran látja őket ugyan, de közösen játszunk, tehát én is ott vagyok. Az utóbbi időben kicsit jobban elvan velük talán. Anyu multkor egy órát egyedül játszott vele, másnap alig engedte be az ajtón, gondolom attól félt ,hogy egyedül hagyom. Önállóan nagyon keveset játszik, folyton hív, fogja a kezem, stb...én pedig ha kér, játszom vele,nem utasitom el. Minden dolgom elvégzem a dèlutáni alvása alatt, illetve ő is segit porszivózni, mosogatni, mosni,stb.

El sem tudom képzelni, hogy lesz az ovoda. Jövő év tavasszal fogom csak vinni, tehát 3,5 évesen. Van esély arra, hogy lelkileg önálló lesz, és elszakad tőlem bizalommal? Én komolyan aggódom...