Segítség, nem bírok a 3 éves lányommal, mit tegyek?

utolsó vagyok, kihagytam: NE zárd be soha, ne is ültesd büntibe a hisztiért (csak akkor ha rosszat csinál) mindig lásson, ki tudjon hozzád menni. Mi kaptunk olyan tanácsot, ami ennek ellentéte volt: "hagyd figyelmen kívül, ne vedd észre, zárd be, várd meg míg abbahagyja" ennek majdnem pszichológus lett a vége. Nem tudom mennyire érzékeny lelkű a lánykád, de ha annyira mint a fiam, akkor legyél mindig ott neki, ő is szenved ilyenkor, a lelke egy nagy káosz és csak Te segíthetsz az állapoton.

Délben mi se alszunk egy ideje, kb egy hónapja, de nem nyűgös emiatt, így sajnos ebben nem tudok érdemben tanácsot adni. A fiam 12 órában épp felezi a napot, ennyi alvással beéri, de sose volt egy nagy alvó.

Én semmiképpen sem ajánlanám a testi fenyítést, még a legenyhébb formában sem. Nálunk annak idején az vált be, ha nem vettem róla tudomást. Mármint a hisztiről. Ugyanis ha nincs műsor, nincs előadás. Kötél idegek kellenek hozzá, de működik. Én sem szedném össze a szétszórt holmit, hogy újra szétszórja. Ellenben rendszeresítenék egy szép nagy zsákot, amibe mindent beleszednék, ami nem a helyén van. Játéktól ruháig. Amit aztán eldugnék, de azt mondanám, hogy a kuka felé vándorolnak...:-)

Ha kimarad egy-egy fürdés vagy séta? Mi van akkor? Úgy tennék, mintha nem érdekelne. Viszont összekötném valamivel, pl. hát sajnos aki nem fürdik, az nem is tehet ezt vagy azt, te tudod mivel lehet őt motiválni.

Egyébként tényleg nem könnyű a kiskamasz kor. Szükség van szabályokra, és határokra, ellenben a belénk vetett bizalmuk sem sérülhet. Mégpedig ha azt látja, hogy tehetetlen vagy, azaz nem tudod, hogy mit tegyél, te az okos fenőtt, akkor ez sérül. Akkor is ha megütöd, vagy kiabálsz, mert ugye ez is a tehetetlenség eredménye.

Sok türelmet, kitartást kívánok!

Mintha az én lányomról írtál volna. Ő is 3 éves (lesz márciusban), sokszor érzem azt, hogy nem bírok vele. Nálunk az is színesíti a helyzetet, hogy van egy 6,5 hónapos kisöccse, akit bár nagyon szeret, nagyon féltékeny is rá. Mostanában szinte mindenért hisztizik, aztán meg annak az ellenkezőjéért is.

Próbára teszi a türelmünket, sokszor volt már ordibálás is, mert az én idegeim sincsenek kötélből. Mostanában nincs kiabálás, mert a hiszti kezdetekor elkezdek mást csinálni, pl verset szavalni magamban, vagy kiviszem az öccsét és tisztába teszem (akkor is, ha épp nem kell). Mire visszamegyek, lenyugszik a nagylány is.