Kisfiam kiscsoportos az oviban! Vegyes csoport van náluk.Vele egykoruakkal is szívesen játszik de az idősebbek érdekesebbek neki.Ők viszont hol engedik hol elküldik mert nem akarnak vele játszani..Mit tegyek?

Kinövi,mást nincs.

Persze beszélgetni kell vele erről.

Az én fiam meg rajzolni nem akar ,meg egér mennyiséget eszik az oviba.

Szia.

Nem leszek óriási segítség, de valójában ez nem a te kompetenciád. Az óvodai konfliktusokat, nehézségeket az óvónőnek a dolga intézni. Jelezni lehet a szülők felé, segítség lehet esetleg ha játszotok szerepjátékban ilyesmit és ha ott mond/csinál valamit a gyereked, akkor azt visszajelzed az óvónőnek, hogy könnyebb legyen számára is a megértés. Azonkívül, hogy elmondod: rúgdosni nem szabad, mérges lehet, ezt inkább szavakban fejezze ki vagy erős ökölbeszorítással... kérjen segítséget az óvónénitől; többet te szülőként nem igazán tudsz tenni. Beszélgetni arról, milyen rossz érzés, ha nem akarnak az emberrel játszani/beszélgetni... ez rossz érzés, ezzel mit lehet kezdeni.

Szóval idő, türelem, és ne nyomasszátok nagyon ezzel a gyereket, mert aztán emiatt lesz még rosszabb az egész :/ többszörös tapasztalat.

Anya+óvónő vagyok. Hajrá, türelem, megértés. ♡

Ja és a gyerek nem agresszív, hanem 3 éves és most tanulja meg kezelni az érzéseit, ami sokszor még a felnőtt emberek számára is jelentős kihívást jelent!

Szuper, hogy megéli az érzéseit, nekünk az a dolgunk, hogy ezt erősítsük (mmint hogy kifejezheti, hogyan érzi magá) és technikákat tanítsunk az érzelemszabályozásra.

"Ja és a gyerek nem agresszív, hanem 3 éves és most tanulja meg kezelni az érzéseit, ami sokszor még a felnőtt emberek számára is jelentős kihívást jelent!"

Oké, ha a te gyerekedet rugdossa majd, akkor is így fogod gondolni?

Hát.. Ez ilyen sajnos. Nyilván, hogy visszarugdos neki a másik, mert miért tűrné, ő is gyerek. Nyilván, hogy van olyan játék, amibe nem szívesen veszik be a nagyok, mert a tiédnek még nem megy vagy nem tudom. Ők is gyerekek, az ő játékuk is fontos, ezt meg kell érttetni a kicsivel is. Értem, hogy ott a csábítás, mert ők a nagyok, menők, az érdekesek. Ezen nagyjából minden vegyes csoportba járó gyerek átesik. Meg kell tanulni kezelni ezt mindkét oldalról.

Ha a családban lenne úgy, hogy a kicsi nem hagyja a nagyot játszani, akkor sem lenne ráerőltetve, nem? Játszanak együtt is, akkor akkora gáz nem lehet. Tudom, hogy rossz neki szembesülni azzal, amikor azt mondják neki, hogy nem. Bárkinek az lenne. De nem kötelező, nem kötelezhető rá. Sem elviselni ha ezért bántja őket. Erről kellene beszélgetni. Akkor is, ha még nem képes kontrollálni az érzelmeit. Mert nem is lesz rá képes, ha nem érttetik meg vele. Folyamatosan, türelmesen, következetesen.

7-es, igen :) mert látom a mögöttest...

Ettől még természetesen, ha a gyerekem úgy jön haza, hogy megrúgdosták, kérni fogom az óvónőjét, hogy kicsit fókuszáljanak jobban erre, ha tudnak. Lehet, hogy ha sűrűn előfordul, akkor a másik gyerek szüleivel is beszélgetnék erről (NEM LETÁMADNÁM, hanem beszélgetnék), vagy taliznánk ovin kívül, hátha az segíti a gyerekek kapcsolatát.

Illetve elismerem a saját gyerekem fájdalmát, nehéz érzését ezzel kapcsolatban. De soha nem fogom azt közvetíteni neki egy másik gyerekről, hogy az gonosz vagy agresszív, hanem árnyalatokat adok neki arról, hogy valaki miért csinál valamit.

Meg elmondom, hogy ettől még nem kell eltűrni, hogy rúgják. Szóljon rá, menjen odébb, kérjen segítséget. Extrém esetben még az is ok, ha visszarúg, ha már teljesen eszköztelennek érzi magát, bár az lenne a legjobb, ha nem jutna el idáig a helyzet...

Nem mondom, ez egy nehéz helyzet. Senki nem szereti, ha a gyereke nincs jól vagy bántják. És persze, hogy kitör az emberből az anyatigris. Csak azt hiszem, hogy az hogy szidok egy másik gyereket, hogy nekiesek a szüleinek vagy bármi hasonló, az nem segíti előre az ügyet és semmit nem tanítok vele a gyerekemnek a társadalomban való együttélésről.