Melyik mese idegesít és melyiket tartod jónak?

Bing. Eret tudnék vágni, akárhányszor meghallom azt a kib*szott nyávogást. Ráadásul kb minden második mondat valaki szájából ez: 'Óó, jaj neee'. Esküszöm, aki kitalálta ezt a fogyatékos mesét, a szülők halálát akarja.

Néha rá tudom venni a kisfiam, hogy nézzünk Spongyabobot, attól nem akarok kiugrani az ablakon. De sajnos akkor is ez a hülye nyuszi a kedvence

Bing-

Bing fogyatékos, Flop pedig tuti szív valamit

Peppa malac- Peppa egy idegesítő kis picsa, öntelt, kényes.

A Jim jam csatornát szeretem, ott egész jó mesék mennek, tanulni is lehet belőlük.( Leo az ifjú vadőr, Daisy és Ollie,

Petson és Findusz, Rejtélyek tesz vesz városban, Sam a tűzoltó, Postás Pat, stb.)

Nincs olyan ami idegesítene, ugyanis van eszem. Nem mutattam olyat a gyereknek, amitől kiugranék az ablakon.

Egy 2-3-4 éves azt nézi, amit te kapcsolsz be.

Később jön a közösség hatása, de addigra már eleve értelmesebb mesék kerülnek porondra.

Bogyó és Babóca nagyon idegesít, a látványvilága csípi a szemem és a mesélő hangja is zavar hogy ugyanaz minden szereplőnek. Gyerekem se szereti szerencsére.

Peppa malac borzalom. Minden rész végén vihognak. Feláll a szőr tőle a hátamon.

Bing nyuszit mi szeretjük mindketten. Aranyos, tanulságos, valódi problémákat dolgoz fel.

Boribon, Kori kocsi, Pocoyo is jó.

Már kamaszok a gyerekeim, de a Kerekmesétől mentem a falnak annó, az tiltólistán is volt, ha rátévedtek a yt-on, azonnal elkapcsoltattam.

Amit nézhettek, az a Tűzoltó Sam, de Norman Price-t többször elképzeltem, ahogy fejbeverem egy szívlapáttal. O:)

Amiket szerettünk:

Mia és én

Miraculous

Mása és a medve

És kicsit kakukktojás, mert nem mese, de a fiam évekig kizárólagosan fogyasztotta tévé helyett is: Tompeti :)

A lányom nagyon szeret "butaságot" nézni, kép alapján válogat, hogy mit nézne youtube-ról, és az apja jellemzően be is rakja neki, amikor az ölében ülve nézi a mesét, mert az apja nem ezzel foglalkozik, ő valahogy ki tudja zárni, vagy nem tudom :D Szóval olyankor mennek az éneklő avokádók (Voca-voca a neve talán? Jajj, az a fejhangú nyávogás, jézusooooom), a gyerek ASMR (amikor azt hiszed, hogy egy cuki kis kézműveskedős videót látsz majd, ahol színeznek meg gyurmáznak, de neeeem, nyilván nem, mert csak kopognak a doboz tetején meg nyüstölik a gyurmát meg szétszórják a gyöngyöket meg ilyenek), hát ezektől nekem abszolút a világból kifutni lenne kedvem inkább. Ahhoz képest egy Peppa nem a világ (bár amúgy a Tűzoltó Samből Norman bennem is felébreszt némi péklapátragadó-késztetést).

Amiket én rakok be mesét, azok szerintem tök vállalhatóak. Főleg a fentiekhez képest :D Bing nyuszi, Pocoyo, Bogyó és Babóca szerintem teljesen jók, nyilván örökké nem szeretem hallgatni én sem a háttérben, de reggeli közben, hogy legalább a kávét nyugiban meg tudjuk inni, arra tökéletes. Amit szívesen nézek még velük, az Janó manó (én őszintén élvezem nézni :D ), Lengemesék, Borka és a varázsruha. Próbálkoztam még régebben a retró mesékkel, mint Frakk, Vízipók, Dr. Bubó, de szerintem korán voltam vele, nyáron lesz 4 éves a nagyobb gyerkőc, őt még egy kb fél éve nem kötötte le, azóta nem kísérleteztünk (a kicsi másfél éves, neki a Bing és Pocoyo tetszik, meg a szöveg nélküliek, mint a Mása és a Medve meg ilyenek). Pompomot könyvből mondjuk szereti, szóval lehet, hogy azzal bepróbálkozunk hamarosan.