Egyetértetek azzal, hogy nagyon kevés igazi anyatípus/családanya van mostanában? Több a frusztrált, idegbeteg, depressziós anyuka, aki nem is való anyának?

Halistennek én rengeteg igazi és normális anyát ismerek a baráti körben is és a lányom iskolajaban is.

És nem, sose bántam meg, hogy szültem.

Én gyerekkorom óta családanya akartam lenni, minden fontos döntést eszerint hoztam az életben. Imádom a férjem, olyan a házasságunk, mint az álom, nagyon élvezem otthon a háziasszonykodást is (amíg tart, 3 gyerek után megyek vissza dolgozni). Mire végez a munkával, kész vagyok mindennel és együtt babázunk fürdetésig.

Van egy tündér lányom, teljesen odavagyok érte, hihetetlen jófej kiskölyök. A tőlem telhető legjobban nevelem és szeretem, mégis úgy érzem néha, hogy belepusztulok, olyan nehéz. A többi anyukán meg azt látom, hogy nem szenvednek annyira, mint én. Valahogy fél kézzel jobban csinálják, mint a legtöbb, amit adni tudok. Nem tudom, hogy így milyen típusnak számítok. De dehogy bántam meg, a mostani éveim a legjobb része az életemnek.

Nem gondolnám, hogy "igazi" anyatípus lennék, nem akartam világéletemben gyereket, ez úgy jött idővel, amikor az életem abba a szakaszba ért, de azért nem vagyok se idegbeteg, se frusztrált, azt meg főként nem gondolom, hogy ne lennék anyának való. A gyerekeimnek a legtöbbet, legjobbat adom, ami tőlem telik, élvezem és szeretem is a velük töltött időt, de nem vagyok született anya, ez egy tanulási folyamat, a kisebbik gyerekem már egy sokkal "kiforrottabb" anyát kapott, mint az elsőszülöttem, aki azért jelentősen kevesebbet stresszel dolgokon és sokkal jobban élvezi a vele töltött időt, mert megtanultam élvezni. Ez se jött ám magától. Ahogy a szeretet vagy a kötődés sem volt azonnali. Nekem mindenhez idő kellett, de most már azért elég magabiztosan mondhatom, hogy (elég)jó anyja vagyok a lányaimnak.

De minden nehézség ellenére soha egy pillanatig sem bántam meg, hogy szültem. Szeretem az életem és boldog vagyok így- vagyis inkább, így vagyok boldog igazán.

Egyetertek a 7.essel. Barati korben is van olyan anyuka aki csak azert szult mert mar mindenkinek van gyereke... Hat olyan is az egesz kapcsolata a gyerekkel.

En imadok anyuka lenni,imadom a kisfiam. Rettenetesen nehez megfelelni minden teren. Háztartás gyerek munkahely. De igyekszem helytallni. Neha jobban megy,neha kevesbe 😊