Lassan 20 hónapos nemigen beszél, tehetnék valamit?

Sziasztok!

Ahogy a kérdés is leírja, nemsokára 20 hónapos lesz a kislányom, és eléggé hadilábon áll a beszéddel. Igazából vannak "szavai" (csúfoljuk őket annak), össze tudnék szedni 8-10 darabot, de ezeket is baromi ritkán mondja ki, ezeket is csak mi értjük, illetve ebben benne vannak a hangutánzó szavak is.

Tudom, hogy nem feltétlenül van elkésve, de ami engem nyugtalanít, az az, hogy mély magánhangzókat egyáltalán soha meg sem próbált még kimondani. Tehát az anya, apa, kutya és hasonlók felejtősek, mindenben, amit mondani tud, "e" "é" és "i" betű van csak (pl. kész, nem, tej, hess, csüccs helyett inkább csiccs, centi, csík, "hep", "hemm" [ami a "háp" és a "hamm" akar lenni]). Ilyet még nem láttam előtte...

A másik, hogy van egy lassan 6 éves bátyja, aki ennek totál az ellenkezője volt. Ő 1 évesen már szövegelt, ennyi idősen bemutatkozott, mondatokban beszélt, mondókázott, tudta a színeket, sorolhatnám holnapig. Tisztában vagyok vele, hogy nincs két egyforma gyerek, de őszintén, azt gondoltam, hogy testvérek között azért nem lesz ilyen szintű difi, na meg én és a férjem is hamar beszéltünk, igazából mindenki a családban. Pláne, hogy a kicsi lány, és anno mást sem hallgattam mindenkitől, csak hogy a lányok milyen hamar beszélnek, és cserfesek, és be nem áll a szájuk, majd meglátom...hát, nálunk a fiú volt ez. :)

A harmadik dolog, hogy igazából ugyanez volt a repertoárja hónapokkal ezelőtt is. Abszolút nem nő a szókincse, és nem lesz "szebb", érthetőbb az a pár szóféleség sem, amit most mondani tud.

Időre született, egészségesen, 9/10 apgarral. Teljes mértékben a korának megfelelően viselkedik egyébként, értelmes, mindent megért, minden utasítást végrehajt, mindent a tudtunkra ad így vagy úgy. Kisbaba kora óta mindent időben, probléma nélkül csinált. Aktív, rohangál, játszik, rosszalkodik, szociális, egyszóval abszolút neurotipikus gyerek, sosem volt még eltérés a védőnői és orvosi státuszvizsgálatokon sem (ha így haladunk, akkor mondjuk a 2 évesen már lesz). TV-t nem néz, maximum akkor pillant oda néha, amikor a bátyja mesét néz este. Rengeteget mondókázunk, énekelünk neki, beszélünk hozzá, próbálkozunk, de egyelőre úgy tűnik, hogy ennyi erővel akár ír sztepptáncolhatnék is neki, ugyanitt tartanánk. És sajnos az utóbbi 1-2 hónapban egyre többször cseszi fel magát, ha valamit amit épp akar, nem értünk, tehát már őt is kezdi zavarni a dolog.

Nem tudom, esetleg valakinek valami hasznos tipp, voltatok hasonló helyzetben? Segített valami? Vagy engedjem el, aztán egyszer majdcsak beszélni fog (ha mástól nem is, akkor a fejlesztéstől, amire majd hordanom kell)? Köszi előre is, ha elolvastad és válaszolsz.