Elégedett vagy az információkkal, amit az óvónők, tanárok megosztanak veled?

Mondjuk az igaz, hogy nem várhatom a 31 szülő tájékoztatását.. ismerős gyerek most fejezte be az elsőt, most közölte a tanár a szülőkkel waldorfban, hogy a gyerekük magányos, mert úgy érzi nem tartozik semelyik baráti csoporthoz az osztályban. Pedig az egy nagyon rugalmas gyerek és nem láttad, hogy gond van. És így, osztály végén.. Én nem akarok ilyet, és az még waldorf, ahol külön körülugrálják a gyerekeket, akik kb 15en vannak, nem állami suli, ahol 30+ a létszám..

És nem, a legtöbb gyerek nem tudja hitelesen előadni a dolgokat, amikor kicsi, ő is csak annyit mondott, hogy nem szeret a kisfiú mellett ülni, ahol kell neki, de az már más dolog, hogy senki más nem akart mellé ülni, mert mindenki inkább a barátnőjével/barátjával van, akikkel jobb a viszonya. Szóval ez elég.. nos, na, hát nem biztos, hogy a gyerekek látják a lényeget. A kis érzései tök oké, hogy elmondja, de abból nem tudsz normálisan következtetni, ileltve nem biztos, hogy felismeri a saját érzéseinek miértjeit.

Pl mikor lehülyézte a gyereket(én ennyit tudtam az óvónőtől) sokkal később derült ki sírva, hogy a gyerek azt mondta ő gonosz.. Ezek nehéz dolgok, nem várható el, hogy egy kisgyerek szépen összefoglalja a dolgokat, illetve a kiszínezés és máshogy látás is teljesen jellemző, mert amíg ő úgy érzi, hogy nevetett azon, ami vicces volt, a másik már elmeséli, hogy mikor elesett a székkel őt kinevették.. szóval ilyeneken stresszelek, mert az óvónővel és az ismerős szülőkkel ezt valamennyire le tudtuk meccselni, mert 3 gyerek meg az óvónő sztorijából összeállt, mi is volt pontosan, de egy gyerekre nem lehet alapozni.

Igen, attól tartok, hogy csupa rossz dolog fogja érni, és nem alaptalan, más egyszer ovit kellett váltanunk és 1 egész évvel később derült ki, hogy az óvónéni azzal viccelt, hogy a rossz gyerekeket felviszi a gondnok bácsi a padlásra, ő meg egy évig félt a bácsitól, és nem derült ki, mert nem mert neki nem köszönni.. Kisgyerekek, nem hitelesek és nem látják a lényeget. Itt már kicsit nagyobbak.. vagy most voltunk dokinál és a volt csoporttársával összefutottunk, aki minecraftozott. A lányom megkérdezte, hogy játszhat e, ott voltam, a srác odaadta a telefont, a lányom játszott, majd a srác mondta az anyukájának, hogy a lányom elvette és nem tetszik neki, hogy nála van. Nem akarta odaadni, nem szólt róla, és utólag derült ki, pedig szóltam volna a gyereknek, hogy semmi gond, ha a srác nem akarja odaadni. Na és az enyém berágott ezen, mert nem is vette el.. Áh.. Annyi ilyen lesz, mert ez az élet, de ha nem tudom, nem tudok segíteni.