Utál a két és fél éves fiam?

Egyszerre kiverte nála biztosítékot a tesó és a dackorszak.Nem irigyellek, de legyél következetes, próbálj elmenni csak vele a játszóra, ha van segítséged, próbálj vele többet lenni.

Ha hisztizik,akkor pedig alakíts ki egy büntetősarkot.ne üsd meg,most ezt nem azért mondom,mert ez az új elv, hanem mert tényleg akkor majd ő is azt adja a gyerekeinek.Tehát büntetősarok és ültesd oda ha rossz.Persze ne rögtön,előtte mond azt,hogy ezt nem lehet, ezt ne csináld és magyarázd el miért ne, majd ha már szakad a cérna ültesd le oda és ha felakar állni eljönni, vidd vissza, de ne mérgesen.

Lányom 21 hós volt, mikor az öcsi született. Előre elmondtuk neki sokszor, hogy anya majd elmegy a kórházba és ott a doktorbácsi kiveszi a babát. Amég nem voltam itthon, anyukám alig bírt vele. Mikor hazajöttem, hát az első két estét nem kívánom senkinek! Üvöltött, búj is, meg egyszerre tolt is el magától. Borzasztó rossz volt, hogy nem tudtam neki segíteni. Nem tudta megfogalmazni, de ez az "anya miért hagytál itthon, haragszom rád" volt.

Megviselte a pici lelkét. A tesót azóta is imádja, már együtt játszanak. Ő sem bántotta sosem a picit. Én azt csináltam, amit az előttem lévő írt: mindenbe bevontam és folyton dícsértem. A dackorszak nálunk lezajlott a terhesség vége felé, hát nem volt könnyű.

Szerintem próbálj vele türelmes lenni, bár nem könnyű, tudom. Érezze, hogy szereted. Mond el neki, hogy joga van haragudni, megérted őt. Beszélgessetek sokat, mikor csak ketten vagytok és csak rá kell figyelned. Az ő szintjén magyarázd el neki, hogy neked miért rossz az ő viselkedése.