Hogyan oldjátok meg mozaikcsaládban a gyereknevelést?

És amikor látod, hogy a párod odaadja az 5. innivalót is, mert a gyerek mindegyikbe belekóstol, és egyiket sem kéri, te ezt szépen szó nélkül hagyod? Aztán mikor ott ülnek, és a gyereked utólag kitalálja, mikor belekortyolt a szőlőlébe, hogy narancslevet akar inni, és otthagyná a szőlőlét, te szépen rászólsz a párodék előtt, hogy "nem szivem, választhattál, beleittál, nem kapsz másikat, max utána"? Milyen az, ha egy családban a gyerekekre más szabályok vonatkoznak? Vagy pl otthon ültök, kisüt a nap és nem mehettek együtt állatkertbe, mert a párod azt mondja, hogy a mai program itthoni társas volt, utána meg filmet nézünk, pedig a te gyerekednek van kedve?

..

Nem tudom elképzelni ezeket a helyzeteket konfliktus nélkül. Vagy pl be van tervezve az állatkert a te gyereked már rákattant de a másik kisgyerek meggondolja magát, ő fél bemenni, és akkor haza kell mennetek, mert "szegényke fél és sír, idegen neki a hely és sokan vannak", nehogy már ráerőszakoljuk, ő ilyen, majd alakul..

Nem megy. Nagyon próbálkozom elképzelni, de nem megy. Plusz mikor így járunk el, ő felelőtlennek tart és kegyetlennek, én meg túlaggódósnak és merevnek tartom őt, semmi baja nem lesz a gyereknek, ha egyszer nem úgy ugrál, ahogy ő kéri.. Csak gyerekkel kapcsolatos kérdésekben térünk el.

Nem értem, mi az, hogy nem adja oda? A SAJÁT gyerekének odaadja az 5. innivalót, ők is az asztalnál ülnek, meg ti is, a te gyereked is bepróbálkozik, váltana kóstolás után, te meg szólsz a te gyerekednek, hogy nem válogathat utólag, már választott, igya meg, aztán kaphat másikfajtát..

Érted, egy asztalnál vagytok és más szabályok vonatkoznak a gyerekeitekre, miközben végignézitek egymás, szerintetek "rossz" nevelési módszerét..

Azt mondja én nem tudhatom, mert az én gyerekem más típus, de az a gyerek abba született, hogy szoros napirend van, kevés inger, meg ilyenek, és hogy eleve ilyen érzékeny, majd a saját tempójában kinyílik.. Nem állatkertről fordultak vissza, hanem szülinapi buliról. És nem az állatok miatt, hanem mert ott idegen emberek és gyerekek voltak. A kissrác csak oda megy, ahova van kedve, csak olyat eszik és azokkal találkozik, akikkel szeretne, különben szegény "sír" és "tiltakozik" és nem akarnak neki traumát meg elveszteni a bizalmát, hogy erőszakosan ráveszik arra, hogy megváltozzon és olyat tegyen, amit nem akar..

Én nagyon liberális vagyok, de ez nálam túl megy minden határon, de persze én nem érthetem, mert az én lányom más típus(francokat az enyém is elég szorongó volt, csak én rávettem olyanra is, és elvittem oda is, amihez nem volt kedve, vagy amitől tartott, akkor is, ha néha sírt, fogtam a kezét, amíg megnyugszik, minden laza, spontán, bármikor történhet valami jó, izgalmas, kiszámíthatatlan, de ha túlmegy egy határon(durvaság szóban vagy tettben) akkor eléggé le van teremtve..).

Közös gyerek nem lenne, csak ezt a mozaikozást kellene kigondolni, mielőtt jobban belemászunk az egészbe. Nyilván mindketten a saját módszerünket tartjuk jónak, és mivel egymással szemben állnak a módszerek, a másikéról is megvan a véleményünk..

Ha kutyánk lenne, akkor az egyikünk barfozna vele, vele aludna, napi 3 órát sétáltatná, fésülgetné, dicsérgetné, közel tartaná pórázon, nehogy baj érje, a másikunk megvenne egy közepesen jobb tápot, nem engedné az ágyba, nem kaphatna leeső falatot étkezésnél, szigorúan szólna hozzá és 1 órát kiengedné kutyafuttatóba haverkodni, rövidtávon gyorsan lefuttatva játszana vele és idomítva lenne.