Szerintetek miket lehet tenni?

Nagyon aranyos,hogy ilyenen már most gondolkodol:)

De tényleg,ez felelősségteljes emberre vall.

Nem fogsz ráfeküdni az tuti,sokan félnek ettőlde ez nem történik meg,egyszerűen ösztönből jön majd,hogy óvatos legyél alvás közben is.

A legfontosabb,hogy nagyon szeresd a gyereket és mindig állj mellette ha szüksége van rád,fontos még a beszélgetés,akármiről,csak érezze,h fontos neked,és törődsz vele,ezzel leszel igazán jó apa.

Van erre még egy mondás is,idézem:"azzal teszed a legtöbbet a gyermekedért,ha szereted és tiszteled az anyját",szóval lássa,hogy anyuval is okés köztetek minden.

Tanítani meg bármit lehet neki ami helyes,pl:cipőmegkötés,vagy amig kicsi akkor puszit hogy adjon,hogy integessen stb.

Először is nagyon aranyos vagy, hogy ennyire foglalkozol a témával. Sajnos nagyon sok felnőtt férfi nem gondolkodik így!

Először is tuti nem fekszel rá, mert bár alszol, de tudat alatt tudod, hogy ott fekszik melletted és vigyázni fogsz forgolódás közben is!

Én nem vagyok híve a pofozkodásnak. Bár még csak 15 hós a fiam. Nálam a kézre csapás a max, de azt sem akkor ha visszabeszélne, hanem csak veszélyhezeteknél, mondjuk ha hozzá akar érni a forró sütőhöz és hiába mondom el szóban. Nehéz megmondani, mi a jó nevelés. Ahány gyerek, annyi féle. Ha lesz mondjuk 2-3 gyereket, ezt látni fogod. Egy a legfontosabb és az a szeretet! És ne csak jó apa, de jó férj is légy, mert nagyon sok férfi semmit sem segít otthon, mondván: az asszony dolga a háztartás és a gyereknevelés. Csakhogy a gyereknek apa is kell, de hát ezt te is érzed!

Amennyire lehet, az ilyen pofozkodásokat el kell kerülni! Mindig meg kell próbálni szép szóval, határozottan. Ha megüt téged /mert egy bizonyos korban ez jellemző pl 2-3 évesen/, akkor sem szabad visszaütni, mert veréssel verésről lebeszélni nem lehet!

Adj meg nekik mindent, amit tudsz, de csak mértékkel! Ha mindent megkapnak, amit csak akarnak, akkor nem biztos, hogy értékelnek majd kisebb dolgokat! Vinni kell őket sok helyre, pl állatkert, mert az egy nagyon jó hely, sokat tanulhatnak ott is.

Tapasztalataim szerint a férfiak többsége nem nagyon tud mit kezdeni a gyerekkel, míg kicsi, mondjuk míg 1-2 éves nem lesz. Mivel akkor még nem lehet velük labdázni, játszani. Viszont anyukának óriási segítség néha, ha apuka kicsit babusgatja a kicsit! Nekem férjem pl megetette /tápszeres volt/, meg elaltatta... És ez nem csak az anyukának jó, de építi az apa-gyerek kapcsolatot. Később mikor már nagyobbak, lehet labdázni velük, játszótérre menni, hinta, és képbe jönnek majd a készségfejlesztő játékok. A babák. Lehet majd velük rajzolni, festeni, gyurmázni, amit szintén nagyon élveznek. De mindenképp akkor fogod látni, mit tudsz vele/velük játszani, amikor már meg lesznek és látod majd, hogy ki mit szeret.

Mi nagyon szeretnénk, ha sportolna valamit a fiúnk. Apja focizott is, most amerikai focizik, de bármit is szeretne a gyerek, ha kajakozni, akkor próbálunk arra lehetőséget adni neki.

Ja és még egy nagyon fontos dolog: mindig állj mellette, ha úgy érzed, hogy valamire nem biztos, hogy képes lesz, akkor se törd le SOHA az önbizalmát, hogy "jajj te ehhez béna vagy", vagy "te ezt a sulit úgyse bírnád" és hasonlók. Ez hatalmas mély nyomot hagyhat!

Most ennyi jutott eszembe.

Nem kell sietned sehová, tanulj, legyen egy jó munkád, keress egy jó feleséget és aztán jöhetnek a gyerekek. :)