Vannak itt olyan szülők akik keveset játszanak a gyerekükkel,ha igen miért?

5: Tegyük hozzá, hogy már amelyikkel... Szerencsés természetű babát dobhatott a gép. Az enyémnél nem volt olyan, hogy lerakom, és akkor ő nézelődik, kezét, lábát, játékokat, környezetét fedezi fel. Ő ordított. Nem hüppögött, nem nyekergett, hanem mint akit ölnek. Mindig. És nem adta fel. Lehetetlen volt lerakni, és sz*rt vastagon mindenre. Mutattam neki a játékokat, "regisztrálta", hogy jól van, itt vannak, és már vette is le róluk a szemét. Kezét sem nézegette, semmi...

11 persze,ha épp üvöltött én se hagytam ott, hogy játszon csak.. meg tudom, sok féle baba van. Én ezt csak arra írtam, hogy sok anyuka kikészül és magát emészti,ha nem szórakoztatja folyton a gyereket, aki amúgy lehet, egyedül is ellenne néha.

Épp úgy vagyok, mint a 11-es válaszoló. Az én gyerekem sem nézelődök el magában, pedig nagyon igyekeztem hiszen a csapból is ez folyik, hogy hagyni kell egyedül is. Aztán rájöttem, hogy bizony vannak több emberes babák akik aztán semmit sem csinálnak egyedül. Elfogadtam, hogy ő ilyen de egyáltalán nem élvezem az egész napos animátorkodást. Természetesen nagyon szeretem őt, de nagyon várom a bölcsit, hogy újra halljam a gondolataimat.

Kedves 9 én vagyok a nyomoronc?😅 Akkor te mi vagy ,aki ilyen jelzőt használ másra? Tegnap este 11 kor szóltam hozzá,és most mennyi az idő??? Látszik mennyire vagyok egész nap a telefonon....Ne magadból indulj ki ;) 10-es miért is lennék boldogtalan? Nem én sírok itt ,hogy ki készít a gyerekem ,játszani kell vele .... Ez egy ócska hozzászólás,amikor nem tudnak mással érvelni! De ha tudni akarod remek életem van,család , pénz,saját vállalkozás külföldön.... Szerintem te is magadból indulsz ki😝 menjetek pszichológushoz ;)

A gyereket hagyni kell magának játszani, elfoglalni magát. Az a gyerek, aki folyamatosan irányított foglalkozáson vesz részt a szülője által, az nem csoda, hogy sose jut el addig, hogy hogyan is foglalja el magát. Ez nem csak a szülőnek kényelmetlen, de nem jó a gyereknek se. Nem arról van szó, hogy a gyereket a tv elé kell parkoltatni, vagy nem kell az igényeivel foglalkozni, de az, ha valaki folyamatosan helyette és neki játszik, az nem jó. Istenem mennyit látni, hogy a gyerek valamihez hozzányúl, valamit csinál, már ugrik az anyja, hogy nézd csak nem így kell, nézd csak így csináld, ezt csináld, nézd csak ilyet is tud, nézd csak.... Szerencsétlen gyerek lehet ott ült volna magában 15-20 percet míg forgatja a cuccot és rájön magától, élvezte volna a felfedézés örömét, de anyának azonnal közbe kell avatkozni, nehogy ne csinálja "jól" és egyébként is. Utána meg pár év múlva csodálkozik és beleun, hogy hát nem igaz, hogy semmit se csinál egyedül. Egyik ismerősöm is folyton ezt csinálja, pl. az egy éves ahelyett, hogy olyan eszközzel, amivel tud firkált volna papírra ahogy tud, művészeti foglalkozáson vett részt, ahol az anyja gyönyörű képeket rajzolt neki, meg ragasztott, vágott, színezett, dekorát. Kb. olyat, amit egy ovis tud maga csinálni. Most meg panaszkodik, hogy az azóta két éves, csak ülni akar és nézni, ahogy ő egész nap kreatívkodik meg játszik, bábozik neki. Na ez tényleg biztos tök jót tett a gyerek fejlődésének meg kreativitásának. De legalább egész nap vele foglalkozott és játszott, büszke lehet.

Amúgy nem zavar senkit, hogy ez a kisgyerekek téma. A kisgyerek egy éves kortól felfelé van. Nem a babákról van szó, hogy tedd le sírni.