Úgy érzem teljesen kimerültem akinek kis korkülömbségel születtek a gyermekei is ezt érezték ?

Másfél év van az első két gyerkőcöm között.A másfél évesem nem igazán aludt már nappal,ha igen, akkor 3 óràt és este meg nem bírtam elaltatni időben.Próbáltam mindehogy,de órakat töltöttem altatással,egyszerűen nem fért bele.Ugye a férjem reggeltől este kb.9-10 óráig dolgozott,a bevásárlást én intéztem 2 gyerekkel(borzasztó volt),játszótér,ha olyan volt az időjárás,főzés,mosás,takarítás,szopizott a kisebb,esti fürdetés,játék,altatás.stb.Jól ki is merültem mire a kisebb fél éves lett.Gyógyszerek,vitaminok,plusz kis takarékon léttől új erőre kaptam.

Nem volt egyszerű,de valahogy túléltük,utána már jobb lett.

Nekem akkor azt mondta a kardiológus,hogy àtmenetileg a legszükségesebbeket csináljam meg,de amíg jatszanak,szépen pihenjek.Rendeltem kaját,nem mostam fel mindennap,meg próbáltam kibeszélni ezt a dolgot.Szerintem kis depresszió is volt.Próbáltam barátkozni anyukákkal.

Könnyebb akkor lesz,ha már a kisebb is önállóbb lesz!

Esetleg ideiglenesen heti 1-2szer megbízni valakit,aki megcsinálja az ilyen mosás,vasalàs,takarítást?Rokon,bébiszitter,leinformálható takarítónő?Csak ötlet,én vagy ezerszer elterveztem,de nem jutottam odáig,hogy keressek,meg anyum,tesóm néha segítettek.

1,5 év van nálunk is. Az első gyerekkel elég könnyű volt, és elég későn szültem, így gondoltam hamar vágjunk bele hamar a másodikba is. Azóta én mindenkit lebeszélek erről. Semmi segítségem nem volt, a kicsi 3 hónapos koráig összecserélte a nappalokat az éjszakával. 3 hónapig napi 3 órát aludtam, állva bárhol, bármilyen állapotban képes lettem volna elaludni.

Ráadásul nekem mindkettő adhd-s, a lányomról csak suliban derült ki, de a fiam kicsinek is nagyon nehéz eset volt. A mai napig lelkifurdalásom van miatta, hogy talán én csináltam valamit rosszul. Vannak ilyen nézetek, hogy a kisbabakori elhanyagoltság miatt van. Azért nem mondanám, hogy el volt hanyagolva, de nem élveztem felhőtlenül ezeket a hónapokat, úgy, mint az első gyerekkel. Igazán alig vártam, hogy este legyen, és lefeküdjenek.

Szerintem kb. 3 év. Ha könnyebb eset a gyerek, talán előbb. A fiam még 3 évesen is felkelt éjszaka.

De szerintem utána már azért kicsit könnyebb. A lányom sokat segített a tesóval, lekötötte, etette, öltöztette, fürdette. Eléggé közel állnak egymáshoz a mai napig, ennek nagyon örülök, mert én a tesómmal nem igazán jöttem ki jól. Most, hogy nincs társaság, kifejezetten örülök, hogy ilyen kicsi köztük a korkülönbség, nagyon jól elvannak itthon kettesben.

16-os vagyok, és igen, kaját rendeltem, vasalni minek, szárítógép, mosogatógép alap, és takarítani is csak a minimumot.

Énidőhöz ragaszkodj, én leginkább este tudtam (már nyilván nem az újszülött korban). Alvást összehangolni nekem nem igazán sikerült, a fiam 1 éves koráig nappal nem aludt. A lányom meg 4 éves korától semmit nappal, bár őt elküldtem a szobájába csendes pihizni akkor is.

Ha a nagyot beadod oviba, azért jobb lesz.