Miért gondolják azt a férjem szülei, hogy egy 2 éves gyerekkel semmi "probléma" nincs?

Egy hónap múlva 2 lesz a lányom. Nagyon okos, ügyes rengeteg mindent segít. Minden érdekli, persze olyan is amit nem szabad.Ilyenkor rá szólok hogy nem szabad, vagy csak szimplán leguggolok elmondom miért nem lehet, megmutatom miért veszélyes. Legvégső esetben egy icipicit rá csapok a kezére ha kb már 100x elmondtam és látom hogy csak nevet rajta, vagy felemelem a mutató ujjam, hogy nem nem. Legtöbbször ért belőle.

Na de azért egy ennyi idős gyerek felfedező, előfordul, hogy hisztizik ha valami nem úgy van ahogy akarja. Főként mostanában jellemző, meg akkor ha frontok vannak, nagyon szeles az idő, és alapból nyűgös. (de csak itthon csinálja, máshol tündér)

Tegnap eljöttek meglátogatni minket anyósomék és kb végig röhögtek meg nem vették komolyan mikor mondtam, hogy vannak most már olyan helyzetek, amikor igenis határozottan nevelni kell a lányomat, hogy megtanulja mit szabad, mit nem. Meg hogy ők nem emlékeznek, hogy a férjem anno hisztis lett volna, ennyi idősen egész nap elvolt a járókába, rá se kellett nagyon nézni.. (nem egy a nevelési stílusunk erre most nem térnék ki) csak inkább arra, hogy én olvastam cikkeket, más anyák írásait, és azt tapasztaltam, hogy ennek most van itt az ideje.

Szerintük én túlságosan nevelem a gyereket, hagynom kellene azt csinálja amihez kedve van, mert hogy szerintük a lányom tündéri jó kislány, semmi gond nincs vele. Magyarul totál nem értik amit mondtam, és jellemzően mindig ha mondok vmit, ők az ellentétét mondják, megengednek a kicsinek mindent, mikor pl eljönnek hozzánk, vagy mi ott vagyunk.

Fiatalok (47-48) csak nekik a gyereknevelés sose volt fontos, se a szoros kötődés kialakitása, a lányomra se vigyáztak még eddig csak kb 4-5x fél órát,saját akaratukból. Fogalmuk sincs milyen, mit szokott tenni, mit nem. Más anyukák, ti hogy csináljátok, nektek is ilyen, igy viselkedik az ennyi idős gyereketek? Ki hogyan kezeli a hisztit?