Tényleg ennyire elhanyagolom a gyerekemet?

Sétálj el az illetékes Pedagógiai Szakszolgálathoz, és jelentkezz be nevelési tanácsadásra.

Jó pár dolgot leírsz, aminek ennyi idős gyereknél már nem kéne problémának lennie. Vagy a gyerek fejlődésében van valami gond, vagy kettőtök között. Mindenképpen segítségre van szükségetek.

A koszmó benne van a pakliban, hogy elő-előjön, főleg sapkás időszakban, egyik gyerekem hajlamos volt rá még másodikban is, pedig hetente mostuk Babé-vel.

Az orrát már szerintem is fújhatná magától, tanítsd meg - nálunk is volt a motiváció, mert ha nem akarták vagy elbliccelték, mondtam, hogy muszáj lesz akkor kiszívni, azt meg utálták.

Ha még nem próbáltad, körömvágásnál vágd le előbb látványosan a magadét, apáét, vagy használjatok körömreszelőt, vagy vágd le úgy, hogy mesét néz s a kezét a hónod alá veszed neki hátat fordítva, hogy ne is lássa. Ha párszor hiszti nélkül túlesnétek rajta, a többitől már valószínűleg nem félne, de most arra van szoktatva, hogy ilyenkor a hiszti a "dolga".

A dobálást már el kellett volna hagynia, az állandó rohangálás, ébredés/felszínes alvás, lassan induló beszéd miatt és hogy ezek szerint nem nagyon szokott szót fogadni vagy leülni, azért kellene egy kivizsgálás, nincs-e valamilyen viselkedési zavara, idegrendszeri éretlenségből fakadó túlérzékenysége, amivel külön foglalkozni kellene valami fejlesztés (jellemzően torna) keretében. Az óvódai pszichológus is jó ötlet - ingyen van, nem bélyegeznek meg érte (mi is jártunk az egyikkel bepisilés miatt) és a gyereknek csak játék, amikor élvezi, hogy ultra kedvesen vele foglalkoznak és rá figyelnek. Ha meg is állapítanak bármit, nem jelenti azt, hogy ő nem jó vagy felnőve nem lesz akár okosabb vagy sikeresebb, mint az ismerősöd kislányai, és azt sem, hogy elhanyagolod, csak lehet, hogy vele másképp kellene foglalkozni.