Van itt olyan aki tudatosan egy cél irányába tereli/neveli a gyerekét? Legyen ez sportokban siker, színészet, tánc, tanulás?
Tudom borzalmasnak gondolnak sokan de szeretném ha a lányom valamiben sikeres lenne, Kiemelkedne a tömegből.
Annyira jó látni pl Jojo Siwa videót, az anyukája támogatását. Ott vannak ALDC Dance momsban szereplő gyerekek, hatalmas sikereket érnek el. Royalty Familyben a kisgyerek egy igazi divatos kis pasi, és modell is.
Most kezdtünk el baba tornára járni ahol megismerkedik a torna szerekkel, helyzetekkel.
Rengeteget foglalkozunk vele, igaz csak 1 éves lesz de úgy érzem lemaradtunk. Nem volt még fotózáson sem.
Férjem szerencsére mindenben támogat de mégis folyamatosan kapom a támadásokat. Facebookon rengeteget posztolunk naponta, hátha felfigyel ránk egy cég. De az anyukák jobban támadnsk.
Fentiekkel egyet értek.
Lehetőségeket kell felmutatni, és szerintem is kiderül, hogy mi érdekli és mihez van talentuma. Azt kell utána patronálni, és azon a területen kell motiválni. De könyörgöm, nem babakorban... ilyenkor azzal kell foglalkozni, hogy megalapozódjon benne az érzelmi biztonság, hogy szeretve legyen.
Saját példánk: három fiam közül a két nagyobbik (kisiskolás) röplabdázik, úszik, zongorázik, gitározik. Szeretik és ügyesek, de nem biztos, hogy megmaradnak ennél. Játéknak fogják fel, és ez nem baj. Indul itt nálunk egy tánciskola, mindenféle táncot lehet tanulni, kérdem: mentek? Hát nem. Oké.
Viszont egyre inkább kisül, milyen reálos gondolkodású, tudományos kis fickók. Ősszel kezdik a sakkot. Alig várják. Papa már megtanította őket, és itthon is sokszor hozzák a táblát. Nemrég tanultak meg veszíteni - ez is nagy eredmény, eddig herótjuk volt, ha vesztettek.
Rajonganak a mindenféle tudományos kísérletekért, meg ilyen fizikai törvényszerűségeken alapuló játékokért, sok ilyenen vettünk részt a nyáron, hát teljesen odavannak értük! Végighallgattak tátott szájjal egy csillagászati előadást, nagyon átlátnak mindent, ami logika, és mindig 3D-ben gondolkodnak, játszanak, olyan térlátásuk van, ami nekem sosem lesz. Kitűnő tanulók, fogalmam sincs, mi lesz mindebből, mi, szülők csak figyelünk és bátorítjuk őket, lehetőségeket nyújtunk. Most ez a dolgunk.
Ja és ott van az 5 éves öccsük. Ő is nagyon érdeklődő, okos, de fogalmunk sincs még, mi lesz az útja. A zongorát várja egyelőre. És nem érzem, hogy le vagyunk maradva.
Nem csoda, ha támadnak. Szerintem te egy kisebbségi komplexusos, elnyomott ember lehetsz, aki a gyerekén keresztül próbál valaki lenni.
Irtó gáz, ahogy egy BABÁT próbálsz terelgetni, azon ajvékolsz, hogy nem figyelnek fel rá cégek!! Mi az a gyerek neked, könyörgöm? A gyereked, vagy valami eszköz, amivel híres próbálsz lenni? Ezért szülted meg? Hogy haknizz vele?
Szerintem gondolkozz el magadon.
Troll vagy.
Ha nem, akkor egy igazi s e g g f e j, akinek nem kellett volna szaporodnia..
Egyetértek az előttem szólókkal, hagyd, hogy kiderüljön, miben jó a lányod, és abban támogasd – majd. A szülő feladata nem az, hogy egy általa kitalált „jó” életvitelt ráerőltessen a gyerekére, hanem hogy segítsen annak megtalálni a saját útját.
A pszichológiában „korai zárásnak hívják az általad kitaláltakat, olvass utána, idemásolok egy leírást róla, talán segít megvilágítani, mi a gond ezzel: „
korai zárás: ezek a fiatalok is már elköteleződtek valami mellett, de nem estek át identitáskrízisen. A szüleiktől átvett identitásmintákat használják, igazából sohasem szervezték át a személyiségüket. A családjuk álláspontját sohasem kérdőjelezték meg. Nagyon közeli kapcsolatban vannak családjukkal, amit ők melegnek és gyermekcentrikusnak észlelnek, és akiktől nekik nagyon nehéz különbözniük. Lehetnek közöttük elkötelezettek, együttműködők, de merevek és dogmatisták is. Ha valaki megkérdőjelezné átvett mintáikat, teljesen elvesznének. A kognitív és a morális fejlődést tekintve a legalacsonyabb szintű állapot. Hajlanak az izolációra.”
Begoogleztam, hogy jojo siwa, mintha horrorfilmet néztem volna..
Megnéztem mit dob ki a jojo siwa youngra, hát az első kép után él megszüntettem volna a szülői felügyeleti jogát az anyukának.
Terelgetem a gyerekem, hogy próbálkozzon, ne adja fel azt, aminek fél perce még örült, de ennyi, kicsit sem akarom, hogy a legapróbb köze legyen az általad áhított példaképhez.
Ez nem támogatás, az anyja is durva a kiscsajnak, ebbe nevelte bele, esélye sem volt dönteni a lánynak, már babaként kiégett prostinak öltöztették.
Jó, hogy anyuka foglalkozik a gyerekkel, de ez szélsőség, szerintem ha 18 évesen beperelné az anyját, amiért ilyenné tette az életét, megélhetési forrássá nevelte a lányát, bármelyik bíró igazat adna a gyereknek.
Ez kegyetlenség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!