Mi a véleményetek erről?

Hogy került hozzád? Mi történt a szüleivel?

Előbb ismerd meg alaposan a barátnődet, mielőtt a kislánynak bemutatnád.

A húgod érzelmi-lelki biztonsága mindennél fontosabb.

Próbáld meg diszkréten kezelni a kapcsolatodat. Fokozatosan szabad bevezetni a húgodat.

Te sem mondhatsz le a magánéletedről, de most apja helyett apja vagy.

1-es vagyok.

Elvinném sütizni, elmondanám neki, hogy tudnia kell,

hogy mellettem biztonságban van, semmi nem változik a kapcsolatunkban, szeretném, ha nemcsak nevelőapaként, hanem barátként is tekintene rám. Az a természet rendje, hogy mindenki megtalálja a párját, 5-6 év és lehet, hogy ő is beleszeret egy fiúba.

Szeretsz egy lányt, s szeretnéd, ha idővel megismerné. Nem jelenti azt, hogy biztos ő lesz a feleséged, de most hozzád tartozik, s szeretnéd, ha megbarátkoznának egymással.

Legyen biztos abban, hogy téged nem veszít el.

Aztán hagyd kicsit érni benne a gondolatot, majd 1-2 hét múlva csináljatok egy mozgalmas közös programot, kirándulást, amiben gyerek program is van, hogy érezze, hogy ő mindkettőtöknek fontos. Mondenek előtt neked.

Mindenképp beszélj vele, de csak fokozatosan.

Mikor biztos vagy benne, hogy lesz a dologból valami, akkor vesd fel, hogyvan egy lány, aki tetszik neked, és szeretnél vele randizni. (Egy lépéssel lemaradva tálald neki.) Akkor mutasd be, ha már komolyan alakul. Előtte beszélj neki a lányról, hogy kíváncsi is legyen, és ne tekintsen rá idegenként.

Esetleg nézzetek együtt egy szerelmes filmet, és kezdj el vele arról -beszélgetni, hogy reméled, egyszer te is találkozol egy olyan lánnyal, aki ilyen kedves és csinos. (Pl. A Csillagpor a 10 éves lányom nagy kedvence, van benne szerelmi szál is, és szóba lehet hozni.)

Ha nagyon mereven elutasítja a témát, akkor egyelőre ne vond be, mondd azt, hogy haverokkal találkozol.

Kezdődő kapcsolatba kár bevonni, majd akkor, ha már nem csak esetleg, meg nem csak ismerkedsz, hanem tényleg kapcsolat lesz a dologból. Meg persze, ha a leányzó is elfogadja, hogy te plusszal érkezel a kapcsolatba.

Egy 11 éves lány már nem olyan pici, sőt, lassan az ő szeme is nyílik a fiúkra. Ha lesz is benne ellenérzés, az nem feltétlen a szülei miatt, hanem egyszerűen a változó élethelyzet folytán, de ez normális. De az esetleges barátnővel sem költöztök össze hipp-hopp, szóval lesz ideje szokni. :)

Ha komoly lesz a dolog, beszélj vele, a bemutatás akkor menjen, amikor mindhárman készen álltok rá. A többi jön magától.

Tisztelt Kérdező!

"Félek, hogy a szüleire emlékeztetnénk őt..."

Mit értesz ez alatt? Azért ezt fontos lenne tudni...

Ugyanis így nem derülhet ki, honnan a félelmed.

Az ERŐ legyen Veled!