Mit szólnátok hozzá, ha a gyereketek transznemű lenne?

Én ugyan nem szülő vagyok, de jártas vagyok valamelyest a témában.

Először is, ha vki transzszexuális, akkor lehetséges, hogy ez nála egy időszakos dolog, minden esetre támogatni kell, és elfogadni a mostani helyzetet, nem úgy állni hozzá, hogy úgyis kinövi, mert nem biztos. Pszichológushoz menjen el, és akkor ő majd egyrészt segít neki, másrészt meg kiderül,hogy most ez vmi más, vagy tényleg transzszexuális. Szerintem nem feltétlenül kell külföldre menni a kezelés, műtét miatt, viszont támogatni kell, és nem kényszeríteni arra, hogy attól még, hogy egyelőre nincs megműtve, nem szed hormont, viselkedjen, éljen aszerint a nem szerint, amibe született. Ez egy ideiglenes állapot úgyis, nem szabad megkeseríteni neki ezeket az éveket :)

Kitartást!

Még nincs gyerekem, de ha tegyük fel lenne, természetesen elfogadnám, nem változna a szeretetem amit iránta éreznék. De szeretném, hogy ha tényleg kezelésbe és átalakító műtétbe kezd, akkor legyen biztos benne, így támogatnám abban, hogy felfedezze a szexualitását, elvinném szakértőhöz, akárkit hazahozhatna, akármiről beszélhetne velem. Aztán ha később (18-19 évesen) kiforrta magát a dolog és tényleg fiam helyett lányom van, akkor kezelés, műtét, ahogy ő kényelmes vele, amilyen tempóban ő szeretné. Annyi lenne a kikötésem, hogy tájékozódjunk a témában rettentő alaposan és a lehető legjobb döntést hozzuk.

Nem mondom, hogy nem "valódi" amit egy 12-13 éves érez, de szerintem sokszor összekuszálhat ezt-azt, felnőttként meg rájön, hogy mást érez. Lehet például agender, bigender, stb. nagyon sokféle dolog van. És akkor lehet nem a műtét, hanem a szabadság kell neki. De ha tényleg nőként "szeretné" leélni az életét, akkor lányomnak tekinteném.

Természetesen örülni én sem örülnék neki, hisz ki kívánna a gyerekének plusznehézségeket, amikor amúgy sem könnyű az élet?

Viszont szerintem el tudnám fogadni, és ha már elég idős, akkor támogatnám is az nemátalakító műtét ötletét.

1.25.

Hol talál az ember "transznemű" embereket?

Különben egyetértek, ez egy újabb őrület.

12-13 évesen nem tudom, hogy "kijelenthet"-e valamit az ember gyereke, csak úgy meglepetésként.

Ami eddigi történeteket láttam, mind sántít valahol. de hát mindenkinek meg kell valamiből élni.