Hogy lehetnék tökéletes? Miért nem érzem még ezek után sem jól magam?
Régen csúnya voltam. Kövér voltam, fogszabályzóm volt, szemüveges voltam és a hajam is szörnyű volt.
Megváltoztam, lefogytam, a fogaim szépek és hófehérek, a szemüveget kontaktlencsére váltottam és 2 hetente járok manikűröshöz, fodrászhoz és kozmetikushoz.
Mégsem érzem jól magam... Úgy érzem, hogy az öröm az életemben az a vásárlás (akár online, külföldről, akár itthon, van, hogy az éjszaka közepén is nekikezdek, mert úgy érzem, képtelen vagyok aludni, míg meg nem teszem), a vezetés (nemrég kaptam meg álmaim autóját) és az evés.
Viszont az utóbbitól hízok, ezért heti 1 napom van, amikor mindent összeeszek, amit szeretek.
Nem tudom, hogy tudnék tökéletes lenni, mert úgy érzem, hogy most még távolabb vagyok tőle, mint akkor, amikor kövér voltam. Mintha látnám a célt, de az folyton távolabbra kerülne...
A legtöbben boldogok lennének a nyári programjaimtól (bulik, fesztiválok, nyaralások), én mégis csak arra gondolok, hogy mindenki ki fog röhögni fürdőruhában, mert nem tökéletes a testem, pici a mellem és nem teljesen lapos a hasam.
Folyton azokon gondolkozom, amiket régen mondtak rám/nekem, hogy mennyire csúnya és kövér vagyok és néha még most is annak érzem magam.
Ha valamiben nem lehetek a legjobb, akkor azt nem csinálom, mert nem élvezem, ha más jobb nálam.
Pl. nagyon jó vagyok angolból, rengeteg versenyt megnyertem. De amikor jött az osztályba egy lány, aki még nálam is jobb volt (Írországban éltek sokáig), abbahagytam a versenyekre járást, az órán nem jelentkeztem és ennyi volt. Nem akartam, hogy egy versenyen megalázzon és a második legyek. Inkább emelt fővel távoztam egy győzelem után.
A táncban nagyon jó vagyok, külföldi versenyeket is nyerek, ezért azt tényleg szeretem csinálni. Ott biztos vagyok a sikerben, ezért élvezem.
Ha nem lehetek a legjobb valamiben, akkor nem is csinálom, mert semmi értelme.
167 cm-el "fiatalon" 50-53 kg között mozogtam, de mindig kövérnek éreztem magam. Szülés után 67 kilósan is ugyanez volt a helyzet. Ónmagam elfogadásában nekem nagyon sokat segít/segített a hastánc tanfolyam. Először a táncórán nagyon zavarban voltam saját magamtól, hogy a tükörben igazán nőies mozdulatokat látok magamon, és akkor esett le, hogy az ott "én" vagyok, aki egy jó nő :)
Szóval a kérdésedre válaszolva, szerintem tökéletes úgy tudsz lenni, ha elfogadod saját magad, meglátod azt a valamit magadban, ahogy én a hastánccal.
igazuk van az elöttem lévöknek, az hogy megtaláld és elfogad saját magad az a legfontosabb...
de lehet hogy az is segítene ha csak egyenlöre hanyagolnád ezt a kérdést nem magaddal foglalkoznál hanem mással, esetleg másokkal
itt most nem arra célzok hogy te nem foglalkozol senkivel, hanem arra, hogy ha esetleg el tudnád terelni a figyelmedet erröl a kérdésröl például elkezdenél valamit dolgozni vagy több idöt töltenél a barátaiddal a kozmetikus helyett akkor talán idövel az önelfogadás már természetes lesz
nekem is hasonló problámáim voltak, én most kezdtem el egy nyárimunkát és nekem sokat segített, az hogy nincs idöm ilyenekkel törödni hanem mindig toppon kell lennem és igy mikor van egy kis idöm akkor azt nem az ilyen kérdések 1000 meg 1egyszeri átrágásával töltöm hanem csak kiélvezem
segített egy kicsit jobban elfogadnom magam még ha nem is végérvényesen de ideiglenesen biztos
16/L
Nincs olyan hogy tökéletes. Mindenkiben vannak hibák. Te sokat tettél/teszel magadért ami nem baj , de még a változások előtt ezt láttad magad előtt most hogy megvan már tűnik olyan nagynak.
Szerintem keress fel egy szakembert akinek elmondhatod ezeket. :))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!