Szülők! Titeket miért zavar, hogy a gyereketek milyen zenét hallgat? Nem a zenei ízlése miatt lesz apáca vagy gyilkos. Ráadásul az ízlésén még változtatni se tudtok.

Engem speciel nem érdekel.

Annyi a kérés, hogy ne zengjen a ház az ötvenszer lejátszott Gangnam lovacskázástól, mert tudok én is nyomatni nekik egy kis Metallicát vagy Guns and Rosest, azt meg nem csípik.

Mert a szülők azt hiszik, hogy ha:

feka reppet hallgat - füvezni fog

underground reppet hallgat - depressziós lesz.

pánkot hallgat - kannásbort fog vedelni.

rockot hallgat - igénytelen lesz.

discot hallgat - drogos lesz.

komolyzenét hallgat - őrült lesz.

mulatóst hallgat - biztos egy romlott roma társaságba keveredett.

Előítéletesek a saját gyerekükkel szemben.

Tisztelet a kivételnek.

Engem nem zavar(na). Hallgasson bármit csak igényes legyen.

Persze, amikor már ötvenedjére hallottam a szobájukból a Gangnam-ot, belőlem is kicsúszott, hogy ez egy fos, nem zene! Próbálom terelgetni őket arra, hogy a saját zenei ízlésük kialakuljon, ne tucatzenét hallgassanak, amit csak divatból felkapnak, mert a többinek is az tetszik, legyenek egyéniségek!

Közösen is nézegetünk klippeket, én is megismertem új együtteseket(Pitbull, Linkin park) és én is megmutatom nekik régi kedvenceimet( a Twisted Sistertől a Pál Utcai Fiúkig).

Az elsővel értek egyet.

Nekem sem csípik a WASP-ot és Ozzy-t. Ő nem bömbölteti amikor itthon vagyok, h zavarjon és én sem bömböltetem amikor itthon van, h ne zavarjam. Nem fikázzuk egymás zenéjét. (Bár sajnos, szerintem is egy fos amit hallgat.)

Nem tudom ki hogy van vele, de speciel nekem előbb volt meg a stílusom és aztán jött a rock and roll. A zenével döbbentem rá, h nem csodabogár selejt vagyok, csak a többiek Fekete vonatjára és DJ Hamvaira nem vagyok veveő.

engem inkább csak azok a fiatalok zavarnak, akik teljesen komolyan veszik a zenét és majd' hogy nem depresszióba esnek miatta. Mert a szövegekben az van, h az élet sz@r és ők is ezt az igét hirdetik. Holott, soha nem fizettek be egy csekket sem, nem töltöttek ki adópapírt, nem dolgoztak meg, nemhogy a kezükben lévő telefonért, de még a lábukon lévő cipőért sem. És még is úgy gondolják, h ők tudják mi a dörgés.

Ez ellen sajnos nem tehetek. Marad az, h te nem döngeted és én sem, című felállás.

Hé, én speciel előbb állnék neki Metallicát vagy Guns and Rosest bömböltetni, mint azt a koreai divatszennyet!:D

A többséget egyébként nem hinném, hogy zavarná. Úgy szokás ezt felfogni, mint egy mindenki életében bekövetkező fejlődési szakaszt, feltételezik, hogy nem marad végleges. Elég korlátolt lehet, aki mégis ügyet csinál belőle.

Nekem a szüleim szerencsémre értékelik, hogy alter zenés klubhoz kell értem jönni, farmer-tornacipős buliba, nem p.csaszoknya-tűsarkús beekizett diszkóhoz.

Igaz, nem szeretik ők se Parkway Drive-ot, de nekem se a kedvencem a Beatrice, szóval beosztjuk, mivel kicsi a lakás. Ha mindenkinek dolga van, akkor meg ott a fülhallgató...

Bár sokan elítélik a gyerekeiket a zenéjük alapján, bízni kéne a saját nevelési készségekben. Szerintem.

15L

Szerintem felfogás hozzáállás kérdése. Én nyitott vagyok zenei téren, fiatalkoromban a heavy metaltól a rapig mindent meghallgattam. Na az én szüleimnek semmi nem tetszett, apám szigorú volt, mindenfajta zenét lehalkíttatott velem, mert szerinte az nem zene, amit én hallgatok. Pedig igazi nagy nevek voltak azok: Queen, Dire Straits, Pink Floyd, You 2,The Cure, Metallica, Twisted Sister,PUF, Európa Kiadó stb.

Nekik meg ment a 3+2 meg a Dupla Kávé, hát nem értettek meg.

Ma már 40-es családanya vagyok, a kamaszfiaimmal együtt hallgatom Majkát, Ganxtaát, Linkin Parkot, a kislányommal meg a Gumimacit, persze ezek emészthető zenék, de ha jönne egy nagyon alternatív, akkor sem kritizálnék. Nekem is volt egy-két ilyen korszakom, hol ez tetszett, hol az, szerintem mindez az útkeresés, a személyiségfejlődés része.

Csak mulatós zene ne legyen! Persze attól nem kell félni, mert szerintem az a mai fiataloknak is ciki!!!