Kisbaba és kamaszfiú?
Viszonylag fiatal voltam, amikor a fiamat szültem (21 éves), három évvel később meghalt a férjem. Kettesben éltünk a fiammal, de két éve összejöttem egy nagyon rendes, kedves, számomra tökéletes férfival. Mondtam a fiamnak, hogy nem pótolhatja az apját, de remekül kijött az új férjemmel, és a férjem szintén 16 éves fiával, aki velünk él.
Most várandós vagyok. Amikor a férjemmel elmondtuk a fiúknak, az ő fia örült neki, jól fogadta, az enyém viszont teljesen kiakadt. Ez egy hete történt. Nem hajlandó beszélni velem, ha mégis megteszi, akkor kegyetlenül bunkó velem. Nem tudom mit tegyek. Jobb lesz majd? Biztos meg fog enyhülni, de addigis, mit mondjak neki? Ő nekem a legfontosabb, nem akarom, hogy megutáljon! És szeretném, ha a testvérét is szeretné...
Szia.
Hasonló helyzetben vagyok/voltam, mint most a Te Fiad. Az én szüleim sincsenek együtt, már nagyon-nagyon (13éve) régóta. Anyukám 3 éve összejött egy nagyon kedves, jó humorú férfival. (másfél éve élünk egy háztartásban.) Anyu élettársának van egy fia, aki most 9 éves. (én 15 vagyok.) A mi viszonyunk az elég hullámzó. És kb 1 évvel ezelőtt bejelentették, (mikor anyu kb 2-3 hónapos terhes volt), hogy lesz egy közös kistesónk. Hát, én is, ahogy a Te Fiad is, nagyon kiakadtam. Nem is féltékenységből, hogy majd átveszi a helyem, hanem, szerintem köze volt ahhoz, hogy ugyebár 14 évig egyke gyerek voltam, utána meg egyszerre kettő tesót is kaptam.
Most a picúr már másfél éves, és annyira imádom, hogy az elmondhatatlan. :))
18 vagyok, van 2db 6 éves kisöcsém. Hogy miért nem örülök, hogy vannak? Mert amíg a szüleim dolgoznak, nekem kell a kölykökre vigyázni. Kb. nekem szülték a két gyereket. Ezért is nem szeretem már se őket, se a szüleimet, tönkreteszik a nyári szünetemet. Inkább ne szülte volna meg anyám, ha tudta volna, hogy nem tudja kire lepasszolni a gyerekeket. Mert az még oké lenne, ha néha vigyázni kellene rá..
Na, lehet ezért ilyen veled. Én sem tudok "áldásként" tekinteni az öcséimre, pont emiatt.
Próbálj meg vele sokat beszégletni erről, ha nem hajlandó veled kérdd meg a párodat/párog gyerekét. Hátha rájuk most jobban hallgat. Nem lehet könnyű neked sem, de neki sem. Egy idő után biztos le fog nyugodni.:)Nálunk teljesen más a helyzet, de mikor én megláttam a hugomat, beleszerettem. Hátha nála is így lesz..
15/L
Nálunk is pont ugyanúgy volt, mint a 78%-nál. 16 voltam, amikor megszületett a húgom, eleinte anyukám otthon volt, de hamar visszament dolgozni, onnantól kezdve én vigyem ide-oda én vigyázzak rá, tegyem már meg ezt meg azt, nem igaz, hogy ennyit nem tudok segíteni, nem igaz, hogy ezt meg azt nem tudom megtenni...
20 éves koromban elegem lett belőle, és elköltöztem. Jó a viszonyom a mai napig a szüleimmel, nem volt összeveszés, de én 16 évesen még nem akartam egy gyereket!
25/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!