Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kamaszok » Falakba ütköztem, és le...

Falakba ütköztem, és le akarom dönteni őket. Mi tévő legyek?

Figyelt kérdés

(Első sorban 13-15 éves kamaszok véleményére lennék kíváncsi, hogy ők mit tennének a helyemben, és nem utolsó sorban a felnőttekére is, hogy mit gondolnak erről, illetve a saját csemetéjüknek engednék-e.)

Tehát, arról lenne szó, hogy interneten keresztül megismerkedtem pár nagyon kedves emberrel, tőlem 3-4 évvel idősebbekkel. Nem chaten keresztül, és nem is társkereső oldalakon, de ez nem lényeg...

Jobban mondva, az internet segítségével belecsöppentem egy baráti körbe, és szeretnének (na meg én se bánnám)találkozni velem személyesen is. Többé-kevésbé ismerem őket, a bizalmunkba fogadtuk egymást, és tudok róluk adatokat (név,cím,stb..) Nem egy, hanem több kedves emberről van szó, tehát kizártnak tartom, hogy egy pedofil szórakozgatna velem, aki az első találkozó alkalmával megerőszakolna vagy megölne. Ezek az emberek azelőtt is voltak, léteztek, kommunikáltak, és ha én nem akarom, akkor soha nem lépek kapcsolatba velük. (No tehát ebből annyit akartam eddig kihozni, hogy tuti azok, akiknek mutatják magukat) Ám vannak nekem szüleim, akik rettentően féltenek, és számtalan csúnya történetet ismernek idegenekkel találkozgató, megerőszakolt tinédzserekről. Persze valahol értem őket, csak attól tartok, hogy ha akarnám se tudnám elhitetni velük a helyzet ártatlanságát. Fogalmam nincs, hogy hogyan kezdjem nekik szépen, apránként beadagolni a dolgot, bármiféle botrányt elkerülve. Allergiásak a chatre, meg az ilyetén dolgokra, és ha megtudnák, hogy így ismerkedem, akkor megütné őket a guta, pláne ha kiejteném a számon a "találka" szót. Hogyan kezdjek neki? És ha találkozhatnék a barátaimmal, akkor úgy belemennének szerintetek, hogy például egy felnőtt, vagy ők maguk eljönnének, megnéznék, megismernék azokat az embereket, és később elengednének velük, ha úgy akarom..? Cirka 50 km-t kell utazni, hogy oda érjek, ahol ők is laknak. Egyszerűen nem tudom, mi tévő legyek, mennyire helyes, amit szeretnék, és tenni készülök. Az érzelmi intelligenciám azt súgja, nem olyan gáz ez, és semmi baj nem lenne. XD De nem bízok magamban... Komolyan elhihetitek, ők azok, akik, ebben 100% biztos vagyok. Na de anyáék? S.O.S valaki!! : (

14/L


2009. jún. 17. 23:12
1 2
 1/19 anonim ***** válasza:
100%

Szia! Hát gondolom, ha a szüleid kisérnének el elsőre, az egész jó ötlet, ha tényleg ennyire biztos vagy benne, hogy megbizhatóak. Én sajnos ahogy öregszem, egyre szkeptikusabb vagyok, de persze vannak helyzetek, amikor normális a szituáció, és felesleges az aggódás. Meg az is kérdés, hol ismerted meg őket, mert pl. ha egy kutyás fórumon beszélgettek kutyákról, majd találkoztok, az több optimizmusra ad okot, mintha egy fiktiv internetes játék szereplőjét szándékozod meglátogatni szerintem. Bár én régebben msn-eztem vadidegenekkel, akiket egy szerepjáték oldalon ismertem meg, még telefonon is beszéltünk időnként, tök normálisak voltak (igaz USA-ban és Braziliában).

Sok sikert és vigyázz magadra mindenesetre!

30/nő

2009. jún. 17. 23:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/19 A kérdező kommentje:

Nem szoktam internetes, sem semmilyen játékon játszani :D

Blogoldalon keresztül ismertem meg őket, és ráadásul egy elég zártkörű oldalon... Köszönöm, még megfontolom, de nem tudnál abban segíteni, hogy mivel kezdjem el? Mit mondjak a szüleimnek?

2009. jún. 17. 23:55
 3/19 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem mondd el nekik amit itt leírtál. Esetleg bele is olvashatnak a levelekbe, hogy lássák miről is beszélgettek, és milyen válaszokat adnak Neked (ebből Ők sokmindent tudni fognak) Én a helyedben elsőre valami forgalmas helyen, kávézóban stb. találkoznék velük, nem a lakásukon. De az jó ötlet, hogy a szüleid elvisznek, bemutatod Őket a barátaidnak és 1-2-3 óra múlva érted mennek.

31/L

2009. jún. 18. 06:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/19 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

Ezen úgymond én is átestem, 13 éves voltam.

Én a teveclubon ismertem meg egy kis csapatot, az egyik lánnyal egy városban laktunk, 2 fiúval meg Miskolc-BP volt a távolság.

Szerencsére anyukám is jóban volt velük (ezért én azt tanácsolnám első körben, kérj képet,nyomtasd ki pár beszélgetéssel együtt, mutasd meg az illető blogját, mondd el, hogy a baráraid lettek, és szeretnéd, ha ő is megismerné őket egy picit, és hogy ez neked fontos)

Az egyik sráccal összejöttem, valóban az volt, aki, de élőben mindig lepattintott (azóta is jóban vagyunk szó-szó)

Később a másik sráccal jöttem össze:)

Ő is más ám, mint írásban, még ha ő is az! Mi is máshogy írunk..

Nah de 4 éve együtt vagyunk, együtt élünk (felköltöztünk BP-re) és nagyon szeretjük egymást.


Viszont, hogy írjak ellenpéldát is, volt egy fiú, akit szintén a ttc-n ismertem meg kb 11 évesen, ő is az volt, aki, bíztam benne, szerettem mégis megerőszakolt és bántott:( (a szüleim nem tudják, róla nem tudtak)


Szóval, jól gondold meg és légy óvatos, lehet, hogy ők azok, de 100%-ig nem lehetsz benne biztos, amíg élőben nem ismered!


Egyébként ha már 'ismerik' azt a pár embert, mondd el nekik, hogy szeretnél velük találkozni, de biztos ami biztos kisérjenek el, hogy megnyugodhassanak..


Sok szerencsét!

L/~18

2009. jún. 18. 12:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/19 anonim ***** válasza:
100%

Szia!14 éves lány vagyok.

Engem mindíg úgy neveltek,hogy abban,akivel neten beszélek soha ne bízzak meg.Értem ez alatt azt,hogy ne adjak meg telószámot,lakcímet etc.DE ha blogon ismerkedtél meg velük,tehát egy olyan helyen,ahol az életed történéseit írod,és ők is ezt teszik,és ez színvonalas oldal,nem olyan,ahol minden 2. hozzászólás (vagy például trágár szavak) meg egyebek,akkor szerintem nincs mitől tartanod.Amúgy ezek az emberek hány évesek?

Egyébként gondold magad fordított helyzetbe.Te elengednéd a gyereked?

Az is lehet egy megoldás,hogy megmondod a szüleidbnek,hogy nyugotan nézzenek a barátaid után a neten.Vagy például beszéljenek telefonon.Vagy,a barátaid nem tudnak elmenni hozzád?

Egyébként szerintem a legfőbb kérdés:TE megbízol bennük annyira,hogy ha mondjuk a szüleid gondolkodás nélkül rávágnák hogy menny,akkor simán elmernél indulni?

remélem tudtam segíteni

2009. jún. 18. 17:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/19 anonim ***** válasza:
84%

A netes baráti kör miatt költöztem 200 km-et, mert otthon senkivel nem tudtam jóban lenni egy 2000 fős kis faluban. A neten ismertem meg a páromat is -szintén így, szűk netes baráti körön keresztül (zenei fórum)-, 4 éve együtt vagyunk, házasok, és van egy 3 hónapos kislányunk is már. Szóval jól is elsülhet a dolog.

25/L

2009. jún. 19. 10:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/19 A kérdező kommentje:

Mint ahogyan leírtam, többen vannak, és 3-4 év korkülönbség van köztünk. A legidősebb 19. Azt is hozzá kell tenni, hogy itt nem csak fiúkról, hanem lányokról is van szó, tőlük meg aligha lehet tartani, nemdebár?

Az egyik lány ír blogot, én pedig a barátaival együtt kommentáltam pár bejegyzését, így ismerkedtem meg velük. Bízom bennük, szerintem nincs mitől tartanom. Az valóban jó ötlet, hogy megmutatok pár beszélgetést, az adatlapjukat, esetleg telefonon is beszélhetnek velük a szüleim. Amúgy engem is úgy neveltek, hogy semmilyen interneten keresztül megismert egyénben ne bízzak, mert a többségük, aki találkozni is akar, aberrált pedofil.:D De hát ez... hogy 1. többen vannak, 2. tudom nevüket, telefonszámukat, címüket, stb. már picikét változtat a helyzeten, szerintem. Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a választ!! =)

2009. jún. 19. 10:42
 8/19 A kérdező kommentje:
Gratulálok! :D Hát... úgy látszik nem is olyan rossz dolog ez az internet, főleg, hogy egyébként a keresztanyám is itt ismerte meg a férjét, akivel van már egy közös, tündéri babájuk. : )
2009. jún. 19. 10:44
 9/19 anonim ***** válasza:
100%
Szia! és mi lenne, ha a barátok keresnének fel Téged otthon, amikor a szüleid is otthon vannak? megismerkedhetnétek. a szülőknek imponálna a helyzet, hogy nem nekik kell utazni a lányuk kérésére és ha szimpi emberek, legközelebb mehetnél velük egyedül.
2009. jún. 19. 14:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/19 A kérdező kommentje:
Hümm, ez sem rossz, csak engem ismerve nagyon kínosan érezném magam... azért köszönöm szépen! : ) Átgondolom.
2009. jún. 20. 15:52
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!