Ez még a "Helyes " MAximalizmuson belülre sorolható?
A tanácsaitokat szeretném kérni.
MAximalista vagyok. MINDEN év végén kitűnő voltam eddig, és sok félév végén is. A tanulásból meírtek önbizalmat. NApi 4-5-6 órát töltök körülbelül tanulással. (Be kell vallani elég sok). Mondták nekem, hogy így kamasz korban fontos a többi dolog(haverok, pasik,stb), és hogy ígyelfog repülni az egész "kamaszkorom". (Engem pl nem dicsérnek a fiúk, alig mondták nekem, hogy szép vagyok, volt, aki megmondta, hogy szeritne nem vagyok valami szépség). Viszont a kitűnőségi vágyam miatt sokszor ideges vagyok, félek a suliban egy dogától, vagy reggel is tanulok mielőtt elindulok.(Ha nem magolok hiába értem az anyagot, nem marad a fejembe). Gondolkoztam, hogy elkezdek szedni valami memóriaerősítő szert, hátha rövidebb idő alatt ugyanannyi anyagot tudnék megtanulni.
Hiába fogom fel az agyammal, hogy erre rámehetek, valahogy azt érzem, hogy enekm ez is egy életcélom, és, hogy így sikeres leszek.
Most akkor mi a helyes, mit csináljak? Tényleg elrepül így a kamaszkorom?
SEGÍTSÉG, nagyon össze vagyok zavarodva:(
Szerintem ez már egy kicsit beteges. :D
Figyelj! Döntsd el, hogy mi szeretnél lenni. Ami az adott szakmához kell, gyúrj rá, a többit pedig átlagosan tanulgasd. 4 óra sok, 6 meg már rengeteg. Én még, ha nagyon akarok, akkor se tudom magam tovább erőszakolni annál, hogy 2 órát tanuljak. Sőt, olyan is volt, hogy óra előtt csináltam meg a matekházit tele hibával. :D Mégsem vagyok egy tantárgyól sem rosszabb 4 -esnél. Lazíts, és próbálj valami mást is csinálni, ami érdekel.
És, lehet, hogy el fog keseríteni amit mondok, de: A kamaszkor tényleg hamar elmegy. Baromság lenne az egészet abba beleölni, hogy tanulsz. A tanulás hasznos. Hisz a tudás hatalom. De, mit érsz ezzel a "hatalommal", ha közbe egyszer azon kapod magad a középsuli végén, hogy nem voltál szerelmes, nincsenek barátaid és mindenki egy strébernek tart? Előbb utóbb ez a maximalizmus átcsaphat antiszociális viselkedésbe.
Hányadikos vagy?
Kicsit együtt tudok veled érezni, ugyanis én is elég maximalista vagyok, eddig egy év volt, hogy nem lettem kitűnő. Reggel is tanultam már, nem bírok úgy elmenni egy dogára, hogy nem készültem.
És nekem is mondták már (a szüleim), hogy ez nem normális, mikor egy olyan tantárgy miatt paráztam, ami egyáltalán nem fontos, és hihetetlen távol áll a jövőbeni terveimtől. Amikre egyébként pont azért nem tudtam eddig eléggé ráösszpontosítani, mert mindenre tanultam.
Viszont, és ez egy fontos különbség, nekem piszok mázlim van és nagyon gyorsan tanulok. Általában kevesebbet tanulok egy rosszabb tanulónál, a napi 4-6 óra iszonyatosan soknak tűnik. Szóval bár maximalista vagyok, nem töltöm a tanulással az időmet, de még így is látom a hátrányát.
Ne haragudj meg, de az, hogy ennyi tanulással vagy kitűnő, két dolgot jelenthet: vagy nem olyanok a képességeid, de azt kompenzálod szorgalommal, vagy pedig csapnivaló a tanulási technikád. Előbbi esetben nem biztos hogy érdemes erre törekedni, elég ha azokra a tárgyakra koncentrálsz, amik fontosak (pl. érettségi tárgyak). Utóbbi esethez pedig azt tudom mondani, hogy a magolás nem éppen célravezető.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!