Miért vagyok ilyen? Szerintetek?

az van hogy imádom a fiúkat imádom velük lenni, viccelődni velük meg szeretem ha velem foglalkoznak de nem vagyok beléjük szerelmes csak szerintem jó fejek és cak így haver szinten szoktam velük lenni, de hogyha az egyikkel kicsit közelebbi kapcsolatba kerülök, pl elég jó baráti viszonyba, pl hosszú beszélgetések, vagy a suliban egész nap viccelődünk meg ilyenek meg ha már becenevet találnak ki nekem meg esetleg megdícsérnek akkor így valahogy megijedek és nincs kedvem velük lenni és nagyon kínosan érzem magam ha ott van mellettem és nem hogy kínosan hanem hogy nem akarom hogy ott legyen így undorodom tőle hogy ott van de valahogy ha mással van féltékeny vagyok és sokszor kapom magam azon hogy fantáziálgatok róluk..

most mi ez??

13/l

(ja és azok a fiúk akik ilyen nyomulósak azoknál mégerősebb ez mert így néha tapiznak meg olyanokat szólnak be és akkor ezek után mégerősebb ez az érzés) amúgy azt hogy tapizzanak sosem hagyom vagy ha véletlen sikerül nekik akkor mindig rájuk szólok és arrébb megyek de mindig megtalálnak.

amúgy meg mostanság kezdem azt érzeni hogy sokkal jobban érzem magam a fiúkkal int a " barátnőimmel" mert velük nem tudok miről beszélni, eléggé gyerekesek, nem beszélnek semmiről, stb a fiúkkal meg csak röhögök és velük perverzebb dolgokról is lehet viccelődni