4. -6. osztályos gyerekeknek milyen történetet tudnék mesélni? Fél órásnak kéne lennie a foglalkozásnak átbeszéléssel együtt.

Az a gyerekektől függ. Én pl. imádom a verekedős sztorikat (x), több fiú szinte csak azt hallgatja meg, amiben minimum szó van lövöldözésről de a legjobb, ha lőnek is. :P Kettő féle van, amiktől bealszom: a vallásos és a tanulságos. Minden tanár ilyenekkel tömi a fejünket, nagyon unom már. Ráadásul sokra nem mennek vele, csak azért nem fogjuk megfegyelmezni magunkat, illetve nem leszünk "jók", mert egy mesében is ez volt. A krimi stílusúak is nagyon tetszenek nekem (meg több lánynak is az osztályból).Egy biztos: mindannyian szeretjük a humoros történeteket, lehet akármilyen, még ha népmese, akkor is jó.

Nem tudod véletlenül hogy milyen "stílusú" történeteket szeretnek a gyerekek? És egyáltalán, igaznak kell lennie? Kifejtenéd ezt az egészet bővebben?

11/L

Mit értesz a komoly történet alatt?

Tanulságos khm..Na ebben nem tudok segíteni, mindigis utáltam az ilyen "oktató jellegű" történeteket. x)

Magyar népmese: A pletykás asszonyok

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember meg egy asszony. De az asszony olyan asszony volt, hogy a kicsiből szeretett nagyot csinálni. Jókat hazudott. Az ura szidta is ezért eleget.

- Asszony, asszony, már megint miket beszélsz! - De az letagadta volna még az istent is az égről, hogy ő nem hazudott, nem mondott ilyent meg olyant.

Gondolta magában az ura, megállj, mert egyszer kipróbállak.

Úgy is történt. Egy reggel az ember csak húzódozik, csak húzódozik, s nem akar felkelni.

Azt mondja neki a felesége:

- Keljen fel, na! Meddig kotol még ott az ágyban?

- Jaj, asszony! - sopánkodik az ura. - Nem akarok felkelni.

- Hát ugyan biza mért?

- Nem mondom meg neked.

- De mondja csak, mért nem akar felkelni.

- Jobb, ha hallgatok! Úgyis futsz, s azon nyomban elmondod másnak - így az ember.

- Én, itt törjön ki a nyavalya! Száradjon el a nyelvem, ha én egy szót szólok valakinek! Nem szólok én semmit, csak mondja! - bizonykodik az asszony.

- Hát hajolj ide közelebb!

Az asszony odahajol, odadugta a fülét.

- Hallod-e, mi történt velem! - kezdi az ember.

- Ugyan biza miféle?

- Eh, jobb, ha nem mondom meg, mert ha megmondom, abban a szent minutumban elmondod.

- Nem mondom én, itt üssön meg a guta! - esküdözött az asszony. A jó isten tudja, miket nem mondott még magára a nagy fogadkozásban.

- Hát jól van - mondja megint az ember -, gyere, hajolj ide, nehogy valaki meghallja! Nem akarok a falu szájára kerülni. Nézz csak ide, mi történt velem! Az éjjel tojtam egy tojást.

- Ugyan, menjen már! - nevetett az asszony.

Erre kihúzott az ember egy tojást a dunyha alól, amit azelőtt egy pár perccel dugott oda. De csak ki akarta próbálni a feleségét.

- Jaj, mutassa csak, milyen tojást? Tisztára olyan, mint egy tyúktojás! - álmélkodik a felesége.

- Olyan hát, csak egy kicsit hosszabbacska.

Forgatja az asszony a tojást, nézegeti.

- Jaj - azt mondja -, most jut eszembe, el kell futnom a kútra vízért.

Persze nem kellett a víz, csak azért ment el, hogy valakinek elmondhassa, mi történt az urával. Kapta a vizeskártyát, s elfutott a közös kútra. S ahogy ott a vizet meríti, hát odajön a szomszédból a menyecske. Megszólítja őt az asszony:

- Hallod-e, Rózsi, hogy járt sógorod! - Mert az asszony férje a menyecske sógora volt.

- Ugyan biza hogy?

- Megtudhatod, de nehogy elmond valakinek!

- Nem mondom én - fogadkozik a menyecske -, nem szólok egy szót se.

- Mégse mondom meg neked, mert tudom, milyen vagy, abba a helybe elmondod.

- Nem mondom én - erősködik Rózsi -, itt törjön ki a nyavalya, ha én elmondom!

- Hát - mondja végre az asszony -, hallod-e, sógorod az éjen megtojt két tojást.

- Csak nem?

- Abbizza meg. Itt üssön meg a guta, hogyha nem kettőt tojott!

Jól van, megyen haza a menyecske, s újságolta az anyjának:

- Jaj, anyóka, hallja-e, mi történt?

- Ugyan biza miféle, édes leánykám?

- De nehogy elmondja valakinek!

- Nem szólok én senkinek, csak mondjad!

- Hát most mondja, hogy a sógor megtojott három tojást, s úgy karicsál az ágyban, mintha kotló volna!

- Ó, menj el, te! - tamáskodik az anyja.

- Úgy biza, most mondta Anna nénike.

- Jaj - mondta erre az anyja -, csak átmegyek a szomszédba, elkérem a tejverő dézsát keresztanyádtól! - El is futott, s mondja a komaasszonyának:

- Komámasszony, kend hallotta-e?

- Ugyan biza mit, te?

- Hát hogy a sógorral mi történt az éjjel.

- Miféle, te?

- Hát nem hallotta? Megtojott.

- Ó, menj el, te! Hát ez igaz volna?

- Igaz biza, négyet, s a szalmazsákból mind kitépte a szalmát, s csinálja a fészket. Senkit nem enged közel magához, úgy károg.

Nahát estére a faluban mindenki tudta, hogy mi esett a sógorral. Még a bíró is.

Parancsolja rögvest: meg kell a dobot verni a szomszéd faluban, hogy mindenki tudja meg, mekkora csuda történt. Fogta a kisbíró a dobot, s a következő faluban kidobolta, hogy itt és itt, ebben a faluban, nem tudom, hogy milyen Jóska kilencvenkilencet tojott, s ki is költötte mind a kilencvenkilencet. Harminc darab jércike lett, harminc darab kappan s harminc kakas, de kilenc tojás záp maradt, s most a ganyén úgy rúg a kotló ember, hogy nem lehet közel menni a csirkékhez.

Nahát estefelé gondolja magában az ember, aki elhatározta, hogy kipróbálja a feleségét, hogy ő biza elmegyen a korcsmába, s felhörpint egy pohárka pálinkát. De a korcsmában is mindenki csak róla beszélt.

Amikor belépett, és meglátták az emberek, a pohár majd kiesett a kezükből.

- Hát te itt?

- Itt. Mért?

- Hát nem a csirkékkel vagy?

- Én, miféle csirkékkel?

- Hát amiket kiköltöttél?

- Én? Hogy költöttem volna?

- Hát azt beszélik, hogy kilencvenkilenc tojást tojtál, s ki is költötted.

- Na, látjátok. Reggel csak egyet dugtam a dunyha alá, próbára tettem a feleségemet egy tojással, s estére kilencvenkilenc lett belőle, ráadásul még ki is költöttem. Nahát, ilyen a pletyka - válaszolta az ember. - De nemcsak az én feleségem ilyen pletykás, hanem a ti feleségetek is. Mert az én feleségem csak kettőről szólott, s mire a falun végigért, a másik faluban is megtudták, addigra kilencvenkilenc lett belőle, amiből kilencvenet ki is költöttem. Én most hazamegyek - mondta az ember -, és jól megverem a feleségemet. Ti is menjetek haza, és verjétek meg a feleségeteket, hogy többet a kicsiből nagyot ne csináljon!

Aztán, hogy megverte-e vagy nem, én azt már nem tudom, mert én úgy láttam, mint ti.

Ez szerintem viszi a prímet és még jót röhögnek is rajta.

Szerintem mesélhetsz ilyen kicsit 'gyerekes' szerelmes történetet is.Vagy ilyesmit...

amúgy,hogy érted,hogy dolgozol velük?Pontosan mit csinálsz?És pénzért vagy ez ilyen önkéntes munka?

Youtube-Babi néni

ezt meséld el nekik

nagyon tanulságos de a humorát szerintem nem tudnák értékelni

[link]

Nem tudom, hogy ennek hasznát tudod-e venni. Azt hiszem ez egyszerre vallásos, tanulságos és egy kicsit vicces is. Amúgy ez a 4.-6. osztályos korosztály elég nehéz eset, hiszen benne van az átlépés a tinédzser korba. Én is még valami ˝gyerekesebb˝ szerelmes történetre gondoltam, vagy más mondákra, esetleg népmesékre. A mesét azért nem ajánlom különösebben, mert nincs túl sok korkülönbség egy 16 éves és egy 10 éves gyerek között és hogyha mesét olvasol, akkor azt fogják gondolni, hogy lenézed őket, hogy milyen picik.