Tanácstalan vagyok, mit tehetnék a lányommal?

Szia. Ez egy nagyon rossz korszak, engem is nagy szeretetben neveltek a szüleim, de mikor tizen éves voltam, én is sokszor anya ellen fordultam (persze nem olyan szinten mint a kislányod)

De valahogy külső befolyás is. Emlékszem akkoriban a suliban, mindenki csak azt mesélte milyen gázak és cikik a szüleik.

És sokan csak a menőbbségért képesek telejes megváltozni.

De álltalában ez egy állapot.

Nekem 2 testvérem van, anyukám úgy nevelt minket hogy nagyon szoros kapcsolatunk legyen, ölnénk egymásért, de a báttyám szerelmes lett, és mintha meghaltunk volna a számára, bántott minket lelkileg, leszart minket magasról.

Nagyon fájt nekem, hisz én se így ismertem őt. Sokáig tartott ez az állapot, sokat szenvedett miatta a családunk. De miután szakítottak a lánnyal valahogy ez elmúlt. Megpróbálta helyrehozni a hibáit, és belátta hogy kifordult önmagából .

Úgyhogy lehet a te lányodra is a fiúja van ennyitre rossz hatással.

Viszont a tini felfogás olyan, ha valamit tiltasz, ő azért is megteszi.

Próbáld meg támogatni, nem veszekedni vele, bármennyire is fáj. Mert sajnos a tiniket a vestekedés csak még dühösebbé teszi

Ha valóban jógyerekkorod volt egy normális családban, és ezt adtad te is tovább, akkor miért kellett sokszor járni szakemberhez? Itt valami nem kerek. Nem ezt érezte a lányod megterhelőnek, és ezért hazudozik bántalmazásról, mert a szakemberhez ráncigálásétt nem kapna együttérzést, hát mond olyat, amiért kap?

Furcsa az is, hogy most sem a lányodért, hanem a lányoddal akarsz tenni valamit.

Egyébként meg simán nem adsz pénzt, ha bunkón kérik, ha pedig rágalmaznak, szembesíted a delikvenst a hazugságaival - ezt azért egy végigszakemberezett élet után tudhatnád, átlagos, szakembernél sosem járt huszonéveseknek is menni szokott.

Kettesnek is igaza lehet, mert kamaszok sokszor brkattannak, havrrok, szetelmük hatására még inkább, lehet felvágni, "pluszpontokat" szetezni a rossz családi háttérrel, de azért valljuk be, senki sem felejt el viselkedni, csak mert szerelmes.

A ti nevelésetek. Ilyenné vált a gyümölcs. Ez van.

""takarodj, adj pénzt""

Azért egy ilyen mondathoz, hogy ki merje ejteni a száján nektek-ehhez masszívan ti kellettetek.

Én megmondanám neki, hogy te takarodj, nem adok pénzt.

Nem beszélhet velem így, ne is jöjjön oda, amíg nem kér bocsánatot ezért a hangnemért.

Az én gyerekemmel (most 16) is volt már pár ilyen csörte. A tiszteletet meg kell adnia nekem is, az anyjának is. Mondjuk ilyen szintre még nem süllyedt.