Rossz anya lennék?

6 éve elváltam és azóta egyedül nevelem a 12 éves fiam. Az exférjem egyáltalán nem foglalkozik a gyerekkel, évente 1-2 alkalommal látogatja, a születésnapján meg esetleg karácsonykor és már annak is örülök , ha nem késik 3hónapot a gyerektartással.

A húgom élettársa márciusban motorbalesetet szevedett, és 5hétig otthon ült gipszben. Ezidő alatt a gyerek a suli utáni délutánokat náluk töltötte. Ő ajánlotta fel, hogyha úgyis otthon van, suli után átmehetne hozzájuk a gyerek amíg én dolgozom. Örömmel elfogadta a fiú, mert itthon gyakran unatkozik egyedül, és azóta teljesen megváltozott.

Eddig sem volt problémás gyerek, de most kimondottan kis házias lett. Ott segített a sógoromnak, kiviszi a szemetet, ételt melegít a mikróban, felszolgálja, elmegy a boltba stb, és még mosogatott is! Itthon soha nem csinált ilyesmit, azért is könyörögni meg veszekedni kellett, hogy elmenjen a boltba egy kenyérért. A házi feladatot közösen csinálták meg minden nap és olvastak is, a jegyei láthatóan javultak csupán 4hét alatt. Azóta a sógorom már lábra állt és visszatért a munkába, a gyereknek pedig nagyon hiányzik az együtt töltött idő. Mindig kérdezi, hogy mikor megyünk a hugomékhoz, mert játszani szeretne a sógorommal.

Nagyon örülök, hogy ilyen jó kapcsolatban vannak, jó hatással volt a gyerekre és kölcsönösen segítették egymást (bár az elején tartottam tőle, hogy nincs keresnivalója egy 30éves idegen férfi mellett) de egyben bánt is kicsit, hogy a fiam jobban élvezi egy idegen társaságát és olyan dolgokra sikerült rávennie és megtanítania 4hét alatt, ami nekem 12évig sem sikerült.