Kiskamasz gyereket hogy viselte a kollégiumot?
Kisfiam most negyedikes, nagyon jó tanuló, versenyekre jár eredményesen. Az iskolában ha a tanulásról, felelésről vagy ilyesmiről van szó magabiztos, ügyes. De ezen kívül bátortalan, félénk nagyon " anyás apás"
Több tanár javasolta, hogy az eredményei miatt felvételezzen gimnáziumba, igen de ami lenne oda csak kollégiumba mehetne.
A kora miatt nem is utazhatna még egyedül, így nekünk kellene hetente hozni, vinni.
Nagyon félek elengedni, ő sem nagyon akar menni
Én ugyan lány vagyok meg nem is szülő de nekem ott romlott meg visszafordíthatatlanul a kapcsolatom a szüleimmel. Mondjuk nem hiszem hogy egyformák vagytok (hiszen már abból is látszik, hogy tekintettel vagy a gyermeked lehetséges reakciójára, hogy kérdést írtál ki), mert az enyémek többször is hangoztatták, hogy így kevesebb a baj velem, nem kell szem elótt tartani vagy gondoskodni az ételemről. Én kis hülye létemre meg tepertem utánuk meg az otthoni környezet után amit egészen addig a legbiztonságosabbnak hittem.
Mai napig kettősséggel tekintek vissza a kollégiumra, hiszen szülőm helyett szülőm volt a legtöbb nevelő ott. Jó példát mutattak sok tekintetben. Az egyenlet végét valahogy mégis negatívnak érzem mindig mert akkor hagytak először fizikailag magamra, azon kattogott folyton az agyam, vajon a testvéreim és nagyszüleim éppen mit csinálhatnak most nélkülem. Azóta is egyedül érzem magam
csak már lelki értelemben is.
Bár nagy valószínűséggel mentális betegség húzódik a háttérben és már kollégiumba kerüléskor sem üzemeltem rendesen. Ennek fényében tehát ne vegyél viszonyítási alapul mert lehet, a te gyermeked jó nevelés, épkézláb megküzdési taktikával rendelkezik. Beszélgess vele róla, ő még olyan őszinte. Nem gondolnám bármi későbbit befolyásoló tényezőnek, ha még most is anyás és ragaszkodik hozzátok. Magamra visszagondolva semmi sem alakult volna rosszabbul, ha gimnázium kezdetekor kerülök el csak otthonról. Élvezhettem volna még a nagyszülők és testvérek társaságát, biztonságát.
Egy olyan személyt ismerek aki sulis korában kollégista volt, még viszonylag fiatal. Ő csak 9.-12-ben volt, de nagyon utálta. Amin nem is csodálkozok, miután láttam a koli órarendjét... Napi 2 órát kellet a könyv előtt üljenek, ha volt tanulni való ha nem, a városba elmenni valahova 1 órájuk volt, stb.
Gyerekeknél kicsit szívás a koli, mert mivel gyerekek, így sok a megszorítás. Ha napi 3 étkezés biztosított is, van egy rakás dolog, amit úgy kellene egyedül csinálnia, hogy az a korából adódóan még nem lenne időszerű.
#6
Az Egyesült Királyságban s itt azért mondjuk ég és föld az oktatás, meg a gyerekek ellátása.
Mit kapnak ott a diákok?
Normális életkörülményeket.
S mit kapnak itt?
jobb esetben egy pöttöm szobát 2 ággyal, de az ágyak közt elmenni alig lehet. Rosszabikban meg egy jó nagy szobát 8-10-12 ággyal, ahol még aludni se tud rendesen szerencsétlen gyerek, mert a többiek nem hagyják...
S ez még csak a létminimum, hogy van ahova menni suli után másnap reggelig. Olyanról, hogy fogják magukat s elmennek fagyizni a barátokkal csak úgy, nm is álmodhatnak. (Ami magától értetődő lenne, ha otthon lenne. nekem a hazaérési határidőm sötétedés előtt volt. Ami nyár fele elég késői óra.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!