A gyereket megrontja ha a homoszexualitás létezésével szembesül?
Annyit hallok erről mostanában, komolyan érdekel hogy hogyan néz az ki amikor egy gyerekre káros hatást fejt ki ha arról hall, hogy valaki a saját neméhez vonzódik, vagy más módon "más"?
Írnátok példákat hogy a saját gyereket szenvedett-e valamilyen lelki törést melegek láttán? Lett hosszútávú következménye?
Ti óvjátok a gyereket az ilyen tartalmaktól, látványtól, emberektől? Hogyan?
Bírom ezeket a válaszokat, amik a homoszexualitást valami új abnormális dolognak állítsák be.
Mi tartunk nyulakat. Ha összeengedjük őkket, akkor mindenki dug mindenkivel, de rendesen. A bak felmászik a másik bakkra is, nem csak a nőstényekre, s a nőstények is egymásra, s a bakkokra, pedig ők eredetileg nem is azt a mozgást/pózt kéne csinálják. :D Vagy olyan is volt hogy 2 nőstényt nem választottunk szét, mert nem bántották se egymást, se egymás kicsinyeit, de az egyik nőstény felmászott a másikra, s végezte azt a párzó mozgást mintha meg akarná termékenyíteni. :D
Nem, a gyerek nem hülye, tudja, mi a norma és mi tér el attól.
Az "érzékenyítés" csak arra neveli, hogy ne mondja ki, amit gondol.
De ettől nem lesz b.zi egy gyerek se.
Gondolod, hogy egy évig titokban szexelt a barátnőjével "anyádék házában*" feltűnédi viszketegségből?
*: hát ez is elég undorító Tőled. Az neki nem az otthona?
Szerencsétlen lány egy ilyen családban ilyen súlyos lelki válsággal, bizonytalan a szexuális orientációja, egy szemèlyben veszti el a legjobb barátnőjét és szerelmét, a problémát bagatellizálja, megveti a családja.
Nem irigylem.
32-es, a gyerek tényleg nem hülye, csak sok dolgot nem tud a világról. De hogy mi a norma, azt a külvilágtól, szüleitől, társaitól, tanáraitól tanulja. Ha otthon azt tanulja hogy a meleg nem normális, a mozgássérült, hallássérült, más börszínű nem normális, akkor valószínűleg az lesz a nézete. (Esetleg később rájön hogy hülyeséget beszélt neki anya meg apa, vagy épp bántani fog "más" embereket szóval és tettel.)
Aztán ha véletlenül ő kerül a célkeresztbe mert mondjuk felnőtt korára kiderül hogy meleg, vagy baleset éri és lebénul vagy bármi, akkor a trauma feldolgozásán kívül azzal is szenvedni fog, hogy őt így a szülei, a környezete, a társadalom nem fogja szeretni és elfogadni, még ha az állapota megváltoztathatatlan is.
A 31es meg a másik véglet..
Az állatok dominálás miatt "dugnak", nem csak nyulak, kutyák, tengerimalacok is úgy csinálnak, mintha megdugnák a másikat a hatalmi helyzet fixálására.. Ez olyan, mint mikor erőszakra indulnak be bizonyos emberek.. nem a másik kell nekik, nem a testéhez vonzódnak, hanem az érzésre gerjednek, hogy megtehetik ezt is a másikkal! Ezért is kellene szelektálni az embereket, sokan vannak így. Persze amíg két felnőtt teszi, addig oké, de az a helyzet, hogy felnőttet "dominálni", erre elég kevés esélyed van, ezért az emberek bizonyos része a hátrányosabb helyzetűekre, magukat megvédeni képtelenekre csap le, gyerekekre, fiatal nőkre, diákokra(akár felnőtt diákokra), beosztottakra, szegényekre.
És ezek erős többségben férfiak, de persze vannak nők is.
A mi kutyusunk is folyton csinálta, elkényeztetett öleb volt(szuka), azt hitte ő a főnök, mindenkit megpróbált ledominálni mindig. Kutyát erről szépen le lehet nevelni.
Én a saját sztorimat írom le, kicsit terjengős lesz.😅
Itthon senki sem beszélt a homoszexualitásról, mégis, ovis koromban egy lányt akartam feleségül venni, a legjobb barátnőmet, majd megmondták, hogy ilyet nem lehet és belenyugodtam, de azzal a lánnyal kapcsolatban mindig maradt valami kis érzésem, talán a mai napig is, de nem szerelem, csak ilyen "Azta, milyen szép, kár, hogy sose történt semmi" meg kellemes, ha megölel, kedvelem, mint személyt, de van egy stílusa, amitől eléggé idegenkedem.
Az iskolában, másodikas koromban hallottam először azt, hogy "b*zi", nem tudtam mit jelent, csak azt, hogy fiúkra használják. Mikor megkérdeztem, elmondták, majd elkezdték használni olyan férfiakra a jelenlétemben, mint Lakatos Márk, Steiner Kristóf és mindenkire, aki kicsit is femininebb. Olyat is mondtak nekem, hogy "az ilyen ember az nőnek érzi magát"
6.-as voltam, mikor megtudtam, hogy van olyan, hogy leszbikus, rá pár hónapra, 13 évesen, hogy vannak biszexuálisok is. Minden lány nagyon rá volt pörögve erre a témára és az öltözőben nézték, ki mennyi ideig nézi őket. Én nekem szokásom megnézni másokat, úgyhogy eleinte rengetegszer leszbinek hívtak, aztán végül 8. elejéig (mikorra már nem utált különösebben senki és már nem voltam rendszeres bullying áldozat) így öltöztem, majd elkezdhettem rájuk nézni, miközben beszélek.
Szintén 8. osztály. Egy lány, az osztályomból szerelmes lett egy másik lányba. A másik lány gusztustalanul beszélt róla, mindenkit ellene fordított. Én a "meleg" lányt vigasztaltam, mikor sírt, de meg akartam tartani a másik barátaimat is, de ők emiatt összevesztek velem, kiközösítettek, úgy kellett magam visszakönyörögni és csak titokban beszélhettem a lánnyal, mert ez volt a feltétele a dolognak, hogy többé nem beszélek vele.
Nagyon furán reagáltam akkoriban a női ölelésekre és mindig kíváncsi voltam más lányok testére, de nem tudtam, hogy ez olyan dolog-e, amit minden kamasz lány érez, vagy sem. Ez így tartott 9. osztály, szeptember végéig.
Akkor ugyanis elmentem sportolni, egy küzdősport volt, földharc. Egy szőke, kék szemű, viszonylag magasabb lány, szép arccsomtokkal lett a párom. Elég domináns volt a technikája és nekem is ugyanezt kellett volna vele csinálnom. Tanítgatott, de közben egymáson feküdtünk, dörzsölődtünk, izzadtunk. Ő megfogta a mellem egy részét, így már én is az övét. Úgy éreztem, vörös vagyok és felhevült. Elmentem pisilni és láttam, hogy be vagyok nedvesedve. Ugyanezen helyen volt, hogy fiúval kellett ugyanezt csinálnom, az ölében ültem, merevedése lett, és arra is így reagáltam, bár addigra már tudattam a fiúkhoz való vonzódásomról. Ugyanakkor azt, hogy lánnyal is érezhetek ilyet, nem tudta az agyam feldolgozni. Fél évig mindenkinek adni akartam a "nagy heterót" aki csak véletlenül túl sokat tud az LMBTQ+-ról és nagyon elfogadó.
Aztán outoltam, először 3 barátnak:egynek tavasszal, másodiknak nyáron, kb 1 hónappal, miután megismertem, harmadiknak ősszel, majd magokat kezdtem szórogatni, hogy, ha valaki akarja, össze tudja rakni a képet. Eljutottam oda, hogy, ha kedvesnek tűnik valaki, de nem vagyunk annyira közeliek, simán elmondom, hogy bi vagyok, úgyse változtat semmin. Ha meg barát, akkor úgyis tudja (kivéve az 1 homofób régi barátomat, aki börtönözné őket, gyógykezelné a melegséget, illetve öcsém haverjait, akik "örökbefogadott öcséim" (kb 6 éves korom óta vigyázok rájuk, játszom velük én is néha))
Ennek a tanévnek az elején coming-outoltam véletlenül. Azóta már poénként fogjuk fel ezt az egészet és merek neki beszélni róla, ha szerintem egy lány (legyen az valódi, vagy kitalált) jól néz ki. Itthon anyának utaltam rá, de ő nem akarja annyira venni a lapot, csak gyanakszik, azt mondta: "nekem mindegy, hogy férfival, nővel, vagy egyedül, 5 macskával vagy anélkül, gyerekkel vagy gyermek nélkül élsz, nekem az a fontos, hogy te boldog légy", ennek ellenére még nem álltam elé. Apám szerintem "closest-bi":mindig kérdezgeti, hogy "Ez a férfi jól néz ki, nem?" én így:"nem, nem igazán" majd elkezdi mondani, hogy "pedig szép, férfias arca van és olyan jó a testfelépítése, és domináns, mély hangja van" aztán, hogy ezzel ne kelljen vitatkoznom, bedobom a "de apa, 20-30 évvel öregebb nálam ez a férfi nálam" kártyát. Nővérem meg a pasi ideálom akarja folyton megfejteni, de őszintén, nekem nincs nagyon olyanom, csak jó hosszú listám, milyen "NE" legyen és úgy kb 100/1-20 srác tetszik. Nőknél meg (a korosztályomból) kb 40-80%, helyszíntől, naptól függően.😅
Nemrég volt nálunk érettségi bankett és ott, az asztalnál beszéltem a biszexségemről, elég hangosan, mondjuk mindenki hangos volt+nem érdekelt, ki hallja, mikor már ittam, még kevésbé érdekelt volna.
Szóval, így, majdnem 2 évtized alatt eljutottam oda, hogy relatív békében vagyok a szexualitásommal (bár még mindig van, hogy megkérdőjelezem néha, plusz a belső-homofóbia nálam is fennáll), ha valaki, aki nem tud róla, rákérdezne, meg merném mondani neki.
Szóval ez az én sztorim, a kissé homofób családból, nagyon homofób általános iskolából (ahonnan az akkor leszbikusnak csúfolt régi lánybarátom kiszemeltje végül egy lánnyal jött össze) és egy elég lmbtq+ barát gimnáziumból.
Sok sikert minden korombelinek, nálam idősebbnek és nálam fiatalabb embernek a szexualitásuk felfedezésében és elfogadásában! 💜 Nem olyan nagy dolog ez, mint, ahogy azt a kormánypárt, Jobbik és Mihazánk beállítja. Nem vagyunk pedofilok (legalábbis, többségünk nem az, szerintem a pedofilok közt több a hetero, mint meleg (abból kiindulva, hogy az emberek nagy része hetero), bár ebben nem vagyok biztos), meg egyébként is, a pedofília, szerintem akkor bűn, ha szexuális zaklatás, bántalmazás, erőszak követi. Ekkor börtön, esetleg kasztrálás kéne legyen az eredmény, a nem zaklató pedofilok, pedig vagy tartóztassák meg magukat vagy menjenek szakemberhez, esetleg szedjenek rá gyógyszert. Egy társadalom nem akkor működik jól, ha minden normálistól eltérőt kiközösítünk, hanem akkor, ha minél több féle ember megfér egymás mellett, békében, szeretetben, erőszak nélkül.
Így, pl ezzel a "ne reklámozd a melegséget"-törvényt is utálom, mert csak korlátozza az embereket, a gyerekek nehezebben fedezik fel magukat, még inkább úgy érezhetik, valami "baj" van velük, annak ellenére, hogy a társadalom egyre elfogadóbb, de ugye aki elfogad, az gyakran csendben teszi, a homofóbok hangja hangosabb. 🙄
Bocsánat, hogy ilyen hosszú lett és a vége politizálás😬
Minden jót mindenkinek! 💛
Halii!
19/L
***closet-bi
(asszem ideje befejeznem a saját válaszom olvasását, mindig találok benne valamit, amin kiakadok😓)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!