A lányomat nem tudom féken tartani. Mit tegyek?

Simán letoj téged, mert tudja semmi büntetés nem lesz. Ami büntetéseket adsz azt meg nem veszi komolyan. Ennyi a történet, most ezen nincs mit szépíteni.

Kapásból, hogy érezze milyen, ha megalázzák szépen fogod, levágod kopaszra a haját. Érezze a tetteinek a súlyát, mivel ez a gond nála, hogy nem érzi.

Utána fogod és szépen eltiltod attól a két lánytól. Nem csak jelképesen, hanem, ha megtudod bármikor is barátkozik velük, bármikor is beszél egy szián kívül többet, akkor jöhetnek a kreatív büntetések. Ne ilyen telefon, számítógép elvételekre gondolj, mert azt is rögtön tedd meg. Ne is házimunkára, mert azt is vezesd be, hogy félévig ő mosogat, még akkor is, ha van mosogatógépetek. Olyanokra gondolj, hogy fogod elkezded eladogatni a kedvenc cuccait, stb. Másként nem bírsz vele és igen, el kell tiltanod őket tőle, mivel ők húzzák le valószínűleg.

Ja, a piercinget az meg most vettesd ki vele, mivel azt tiltani szokták az iskolai szabályzatok.

Hiába tűnik drasztikusan, pont azért nem bírsz vele, mivel mire észbekaptál röhögve átlépte a határvonalat. Tetszik, nem tetszik, mink is csoportban élő állatok vagyunk, a lányod meg most próbálná ki a dominanciáját azzal, hogy semmibe vesz téged.

Tényleg jó, kérdező, hogy foglalkozol a problémával, és segítséget kérsz. A lányod valószínűleg keresi önmagát, ezt a hajfestés meg a piercing mutatja; menőnek, keménynek akar látszani, miközben nagyon is sérülékeny az ember ebben a korban. A flegmáskodás is csak színjáték szokott lenni, ezt magamból kiindulva mondom.

A válaszolók közül sokan az ördögöt látják egy serdülőben, és középkori módszerekkel akarják elfojtani, miközben elfelejtik, hogy mindenki emberből van. A szeretet és az egyéb dolgok megvonása semmiképp sem jó módszer.

Tényleg csúnya dolgokat csinál ez a lány, az empátiáját kellene valahogy fejleszteni, hogy érezze, hogy nem jó, ahogy viselkedik a másikkal. Jó lenne vele leülni beszélgetni, ahogy előttem is már mondták, megpróbálni megérteni a világát, az ő nézőpontját, mit miért csinál, miért barátkozik ilyen lányokkal (nem tudni, hogy ki közülük a főkolompos, lehet, hogy a lányod csak követi őket), és ilyenkor át kell menni pszichológusba, elfogadó hallgatóba, kerülni kell a bíráló hangnemet. Aztán együtt kitaláltok valamit, hogyan lehetne változtatni. Kell egy kis szelíd útmutatás, amikor a kavargó hormonok uralják az embert és az ember osztálytársait.

Kívánom, hogy hamar elmúljon ez a zaklatott időszak.

Történt azóta haladás a dologban?