Ha iskolát váltottatok, annak mi volt az oka?

Tervben volt még tavaly nyáron iskolakezdés előtt.

Az akkori iskolavezető hozzáállása volt pedagógiailag teljesen rossz a gyerekhez.

Végül nem váltottunk, de sajnos még mindig azt látom a gyereken, hogy talán rossz ötlet volt annyiban hagyni.

Ha „pol. korrekt” akarok lenni, azt mondom, az volt az oka, hogy erős ellentmondás állt fenn az iskola és a családunk értékrendje között.

Bővebben és kevésbé virágnyelven: a tanítónők rosszindulata, a gyerekek folyamatos nyilvános megalázása, szivatása, gúnyolása, ami – mint végül kiderült – náluk évtizedek óta bevett pedagógia gyakorlat a fegyelmezésre.

Egy alapítványi iskolába vittük át a gyereket, ahol pár év alatt helyreállt az önértékelése. A régi suliból sok barátja van (és nekünk is kedves exszülőtársak), akiktől halljuk, hogy a helyzet nem javult, és szomorú, de sok ottmaradt osztálytárs különféle pszichés vagy pszichoszomatikus gonddal küzd a terrorlégkör miatt. Szóval bár az osztálytársak miatt nem volt könnyű döntés, de összességében elégedettek vagyunk, mert látjuk, hogy jót tett a gyereknek.

Írtam neked privit részletekkel.

Ha jól értem, inkább titeket, szülőket zavarnak dolgok, a gyereket nem, ő jól elvan. Ebben az esetben én nem mozgatnám… Bár alapból azt gondolom, hogy a tanári „kínzások” nem csak az elszenvedőnek okoznak problémát, hanem annak is, aki ezt csak nézi.

Nem egészen olyan jellegű volt az iskolaváltás oka, mint amit az előző válaszolók leírtak.

Az én lányom nyolcosztályos gimibe ment át, mivel sokszor hamarabb készen volt a feladatokkal és unatkozott órán, mindig kiemelkedően teljesített. Valamint azért, mert az alsó tagozatunk megfelelő volt, sőt, de a felső tagozatról rémhíreket hallottam.