Kisiskolás gyereked szavaló versenyen melyik verset mondta, vagy mit ajánlanátok elsősnek, ami 3 percbe belefér?
Mese a legokosabb nyulrol
Sün Balázs
Három nyulak
A kisfiamra Lackfi Fiúk dalát osztota a tanítónéni. A gyereknek nem tetszett, ő választott magának Bartos Erikát (Erdei zenekar). Volt több Lackfi és BE vers, illetve Müller Péter Sziámi, Pósa Lajos, Csukás István amikre hirtelen emlékszem. Nekem Romhányi tetszett volna, de be kellett látnom, ahhoz túl kicsi még az elsős.
Ami nagyon cuki, nem mondta ugyan senki, de én nézegettem a gyereknek:
Kovács Barbara: A csacsi
Kéne nekem egy csacsi, de egy olyan igazi!
Azt hiszem, jól tudnék vele játszani.
Mufurcnak hívnám és adnék neki enni
és úgy szeretném, mint ahogyan senki.
Apa kinevetett, és vett egy videót.
Jobb lett volna csacsi, az nem fogyaszt áramot.
"Új kocsira gyűjtünk, érted? Új kocsira"
Nyafogtam, hogy "jó, de miért nem csacsira?"
"Jaj fiam, hagyjál már ilyen butasággal,
mihez is kezdenénk egy makacs jószággal?
Hol szaladgálna? És mivel etetnéd?
És hol aludna? Talán az ágyadba vinnéd?"
"Kimértem. A szobámba épp befér egy csacsi.
Csak az ágyamat kéne egy kicsit arrébb tolni.
És igen. Aludni bevinném az ágyba,
nem is kéne más, csak tán még egy párna."
Anya azt mondta: "jaj, fiam, ne légy ilyen buti,
lakásba nem való egy igazi csacsi!"
Jó. De ha megnövök, veszek egy nagy kertet,
ültetek bele kórót, vetek bele füvet,
és nem veszek videót, és nem veszek új kocsit,
lesz sok pénzem, és végre vehetek egy csacsit!
Benedek Elek: Megjöttek a fecskék
Mikor szép csendesen leszállott az este,
Érkezett meg hozzánk a legelső fecske.
Fáradt volt szegényke. Leszállt. Aztán nézte:
Vajjon megvan-e még az ő puha fészke.
És jött a második. És jött a harmadik.
Aztán jöttek többen. Mondottak valamit.
Mit? Azt én nem tudom. Talán imádkoztak.
Ímé, beteljesült, mire vágyakoztak.
Künn az eresz alatt könnyes szemmel álltam.
Szóltam a fecskéknek: bejöhettek bátran.
Szavakat, úgy látszik, fecskék megértették.
Az eresznek alját nagy hamar ellepték.
Kiki reá talált a maga fészkére.
Mindenikben egy pár pompásan elfére.
Ottan meghúzódtak. Halkan csicseregtek.
Aztán szépen, lassan, mind elszenderedtek.
Szendergő fecskéknek jóccakát mondottam.
Aztán lepihentem. Ő róluk álmodtam.
Velük is ébredtem, mikor a nap felkelt.
Mindig azt csicseregték: jó reggelt, jó reggelt!
Én ezt mondtam el egyszer egy szavalóversenyen gyerekkoromban és elsöprő sikere volt, nyertem vele, midnenkinek nagyon tetszett, hogy végre nem a 20. Arany Lacinakot kellett meghallgatni. Szerintem nagyon szép vers és most aktuális tavasszal :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!