Mi a teendő, ha gyermekedet társai kiküldik a játékból, kinevetik? Ha nem fogadják el? Ha jól tanul, szereti a tanítónénit és mégis félve megy az iskolába 2-3 nagyszájú gyerek miatt?
Kislányom az első osztályba nem szeretett járni.Nagyon szerette a tanító nénit,szeretett tanulni,több szakkörön is jeleskedett,versenyeket nyert,de a gyerektársaság miatt nem akart iskolába menni.A csoport többi tagja(majnem mindenki)egy ovodába járt.Nem akarták befogadni,kiküldték a játékból,nem hallgatták meg,kinevették és még sorolhatnám...Sok esetben szem-és fültanúja voltam,de türelmet kértem.Avval vigasztaltam,ha megismerik,minden más lesz.Ezt nehezen éltük meg,mert barátkozó természetűek vagyunk.
Jeleztem a tanítónéninek,aki hát átmenetileg ráfigyelt,de sajnos nem tudott segíteni.Azt mondta,higgyem el,ez meg fog oldódni,legyek türelmes.Ő nem látja ezeket a dolgokat.
Az iskolaválsztáskor sok nyílt napon jártunk,a tanítónéni miatt választottuk ezt az iskolát,akit a kislányom nagyon szeret.
Gyermekem időnént álmában elkezdett beszélni, sírni,dolgozta fel a napközbeni sérelmeket.Hiába akartam én másképp láttani a helyzetet,nagyon roszul élte meg a azt.
Elgondolkodtunk az iskolaváltáson is,pedig ez az iskola a közösséget leszámítva nagyon jó.Ha átmegy másik iskolába,ott is ugyanez előfordulhat.Ráadásul idegenként előlről kell kezdeni a beilleszkedést,megismerni mindenkit.
Arra jutottunk a kislánnyal,vagyis inkább Ő kérte,hogy megpróbál felülkerekedni a helyzeten,nem foglakozni a kötöszködő 2-3 nagyszájú gyerekkel,Ha úgy érzi,a második osztályban sem változik semmi,a harmadik már nem ide fogunk járni.Legnagyobb sajnálatomra semmi nem változott.Szemtanúja voltam,hogyan viselkednek vele a gyerekek.
Szándékom,hogy elvigyem egy pszichológushoz,ahol kibeszélheti magát egy kívülállóval és talán aki objektíven látja a dolgokat és hasznos tanácsokkal el tud látni bennünket.
Megerősítheti a gyermek önbizalmát,probléma megoldást ajánlhat.A gyermek is fel tudja segítségével dolgozni a kudarcokat.
Ha ez sem jöm be,akkor akár évközben is,de iratkozunk.
Valaki volt-e hasonló helyzetben és hogyan tudott megoldást találni?Pszichológus bevonása nagy lépés?
Mindenkinek előre is köszönöm,hogy tapasztalatát megosztja velem.
Egy aggódó Anya
Az en eletszemleletemmel alapvetoen utkozik a menekules. A problemakat meg kell oldani, nem pedig elszaladni eloluk. Az iskolavaltas semmire sem megoldas, mert problemak mindenhol vannak.
Elso korben a kedves anyukanak is azt kellene tudatositani magaban, hogy az iskola elso korben nem azert van hogy ott a gyerek szuperul erezze magat es jol szorakozzon. Oda tanulni jarnak, annak is kell az elso szempontnak lenni. Ha jol tanul, jok a tanarok, jo az iskola maga, akkor ez a kikozositeses dolog nem szabad hogy szempont legyen.
Amugy meg tenyleg megoldodik. Pszichologus nem kell, eleg ha veled meg tudja beszelni a dolgokat, de legyel targyilagos, es ne vigyel bele erzelmeket, es plane ne kezdd el savazni a tobbi gyereket.
Amugy meg nem hiszem el hogy egy 20-30 fos osztalyban nem tud maganak tarsasagot talalni.
Ha valoban nem tud, akkor meg nem az iskolaval es az osztalytarsakkal van gond hanem a gyerekeddel.
Nézd, ha egy huszonix fős kozossegbol senki nem akar barátkozni a gyerekeddel, akkor ott nem a többiekben kellene a hibát keresni. A lanyoddal van baj.
Új iskolában se fog változni a helyzet, ha ő nem változik. Ki kellene deríteni, hogy mi a probléma vele.
Miertgondolod, hogy ha ide nem tudott két év alatt beilleszkedni, akkor majd egy új osztályba be fog tudni?
Amúgy ez valami specialis iskola, vagy vidéki, hogy 14 az osztalyletszam?
Nekem is csak 2-3 nagyon jó barátnőm volt az általános iskolában. Nagyon könnyen tanultam és akkor tényleg elég volt figyelni. A sok nagyszájú persze utált emiatt, tényleg nem tehettem róla, hogy jól ment. Néha eljutottam arra a szintre, hogy direkt írtam rossz választ, hogy ne legyen ötös a dolgozatom és hasonlók. Hozzá jött, hogy otthon már egy négyesért lecsesztek és nem szóltak hozzám. Én meg mindig segíteni akartam a többieknek a feladatokban, hátha így befogadnak.
Azt akarom mondani, hogy biztos nem a kislányoddal van baj, hanem az osztállyal. Lehet szerényebb, szorgalmasabb, mint a többi ők meg irigyek rá. Nem megoldás a pszichológus, mert így azt érezheti, hogy vele van a baj. Minden osztályban van valaki akit kiközösítenek és van, hogy nem az a visszaszólós fajta. Én azt mondom, hogy a tanárnak a dolga ezt kezelni és nem elsiklani felette, mert egy életre nyomot hagyhat a piszkálódás a lányodban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!