Egyszerűen utálom a sulit! Utálok tanulni is! Ti, hogy vagytok ezzel? 18/L

nekem is nagyon nehéz most beleszokni az új évbe. kb 2 és fél év múlva végzek (hozzáteszem, húsz évesen, nulladik évfolyam miatt, mostmár így utólag látom, mekkora érvágás). alig várom már a végét, mert ez így most nagyon nehéz. de az életben voltak/vannak/lesznek nehéz helyzetek, úgyhogy igyekszem a napi jó dolgokra koncentrálni, pl. hogy ma van történelem óra, amit imádok, csúcs szuper tanárom van, nem arra, hogy coopert kell futni tesin (aminek szerintem szintén nincs sok értelme... főleg hogy betonon futunk, ami nem egy osztálytársamnak tette tönkre a térdét, egyenetlen talajon, időre. csak a futást utáltatta meg velem.) és megpróbálok sodródni az árral. nem gondolok arra, meddig kell még benn maradnom, nem számolgatom az időt, és így tudom élvezni azt a néhány órát, ami érdekel.

nagyon meg tudom érteni, mit érzel most, de ahogy írták, tényleg előfordulhatnak ennél nehezebb helyzetek is, ami persze nem jelenti azt, hogy a mostani ettől könnyebb lesz. túl kell élni, ennyi. igen, testnevelésnek gúnyolják azt, ahol többet ártanak, mint használnak (mielőtt bárki lepontozna, szeretem a testmozgást, nem egy hisztiző kamasz vagyok, akinek nincs kedve leizzadni a sminkjét. ez az, amit átélek), sok tanár csak unalmasan darál, és meg kell tanulni olyanokat, amikre már 3 év múlva nem lesz szükéged.

én ebben a témában kompromisszumot kötöttem magammal: ami érdekel, vagy továbbtanulás szempontjából fontos, az legyen meg 4-5-re, ez a saját magamnak felállított elvárás. a többi "tölteléktárgy", ahol rossz (eseleg szívat) a tanár, nehéz, és nem akarom arra áldozni az időmet, ha egy fontos tárgyra is készülnöm kell, vagy szimplán utálom, és nem érdekel, az meg ellehet 3-4-essel is, sem én, sem a szüleim nem halunk bele. nálam ez a földrajz: rossz a tanár, sok az anyag, utálom, "nemérdekel" kategóriás, és soha nem veszem hasznát. készülök rá, de nem lihegem túl. azt tanácsolom, te is redukáld az ilyen tárgyakra fordított időt, akkor nem tűnik olyan soknak, és fullasztónak. persze csak ha erre van lehetőséged.

Tanulni rossz, de tudni jó !! És ahhoz, hogy tudj, muszj tanulnod.

Ami meg az osztlyodat illeti, gondolom most fog végezni, egytemen már kicsit másabba, azt meg jobban fogod szerenti, mert azt taulsz, amit szeretnél.

Gonosz világban élünk, aki kicsit kilóg a sorból, nem olyan mint az átlag, azt mindig bántás éri az átlagos emberek részéről. A fiamat most legutóbb azért gúnyolták ki az osztálytársai, mert nem azt a zenét szereti, mint ők...

Neked elég sok problémád van, de kitartás! "Teher alatt nő a pálma..."

Középiskolába én is utáltam járni, utáltam tanulni, és utáltam jónéhány csúfolódó osztálytársamat. Csendes, visszahúzódó lány voltam, akkor sem értettem miért vagyok jónéhány fiúnak céltáblája a gúnyolódásban.

Azután továbbtanultam, főiskolára kerültem, és megváltozott minden. Azt tanultam, ami érdekelt, könnyebben ment a tanulás, jó közösségbe kerültem, hasonló érdeklődésű normális emberek közé, jól éreztem magam, kinyíltam, mindenki kedvelt, a társaság középpontja lettem, a rút kiskacsából szépséges hattyú lett. A munkámat is szeretem, többdiplomás pedagógus vagyok, és többgyerekes családanya. Talán azért kellett nekem szenvednem kamaszkoromban, hogy felnőttként jobban megértsem a tanítványaimat, és tudjak segíteni az ilyen esetekben.

Szerintem mindennek oka van, semmi nem történik véletlenül. Ha így állsz hozzá ehhez a tanévhez, tényleg rossz is lesz. Válaszd el a lényegest a lényegtelentől. Az nem lényeges, hogy télen fagyoskodni kell a buszmegállóban, más is fagyoskodik, aki szívesen megy iskolába, az is. A téged bántókat kerüld el. A tanulás meg, hát 18 évesen már próbálj meg nem magolni, hanem megérteni a tananyagot, akkor nem lesz olyan teher a tanulás. Mindenkinek más segít, van aki hallás után tanul jól, van aki vizuális típusú, ábrákkal,rajzokkal segíti magát, szövegkiemelővel aláhúzza a lényeget stb. Jutalmazd meg magad valamivel, ha jól sikerül egy-egy tananyag elsajátítása, egy kis nasi stb. A lényeg, hogy tedd magadnak élvezetesebbé ezt a tanévet, mert ígyis-ugyis oda kell járnod ahova most jársz, hát nem mindegy, hogyan. Tekintsd ezt az évet ugródeszkának, a következő év felé. Legyen célod, arra haladj. Ha továbbtanulsz olyan irányba, ami érdekel, majd meglátod könnyebb lesz! De a koránkelést szokd meg, az megmarad. Én is utálom, reggel kétszer is benyomom a szundigombot, mielőtt felkelek, de felkelek. Dolgozni is fárasztó, de ha azt csinálod, amit szeretsz, akkor pozitív fáradtság tölt el, sikerélményed lehet, míg ellenkező esetben kész kínszenvedés lehet, erre gondolj, hogy a tanulással esélyt adsz magadnak arra, hogy felnőttkorodban ettől jobb életed lehessen!

Sok sikert és kitartás!