Gyermektartásdíj, ez így rendben van?
A két szülő hivatalosan nagyjából öt éve váltak el.
Ebből a házasságból három gyermek született, ebből kettő már nagykorú (mindketten 20-25 év közöttiek, egyik egyetemista, másik abbahagyva tanulmányait, dolgozni kezdett), ők gyakorlatilag már nem élnek otthon, hivatalosan (lakcímkártya szerint) viszont igen.
A harmadik gyermek még kiskorú, ő az édesanya nevelése alatt áll.
Közben az apának született még egy gyermeke. Ő minden gyermeke után gyermektartásdíjat fizet (fizetésből történő levonással).
Tehát a három gyermek édesanyja mindhárom gyermek után kap gyermektartásdíjat, illetve a negyedik gyermekének édesanyja is részesül a saját részéből.
A két kiskorú gyermek után vitathatatlan módon jár a gyermektartásdíj.
Azonban a két, már nagykorú gyermek után - akik nem is az édesanyjukkal élnek már - jogosan jár-e a gyermektartásdíj?
Az apa szerint ezt az anyának kellene bejelenteni, illetve kérvényezni.
Azonban ismerve az édesanya anyagi helyzetét, ezt valószínűleg okkal nem teszi meg.
A saját fizetése nagyjából nettó 100-110 ezer Ft, a három gyermek után kb. 90-100 ezer Ft-ot kap (plusz a kiskorú gyermek utáni családi pótlékot).
Tehát az apa fizetésének 50%-a letiltásra kerül (gyermektartásdíj négy gyermek után, illetve bizonyos összeg utáni végrehajtás).
Az anya a két nagykorú gyermek után járó összegeket csak részben fordítja rájuk, havonta nagyjából a fejenként rájuk eső összeg felét küldi el nekik.
válasza:Ha az apa meg akarja szüntetni a két nagyobb utána fizetést, akkor neki kell a bíróságon kérvényezni a tartásdíj módosítását - az teljesen lényegtelen, hol élnek, ez nem jelent sememiféle különbséget.
Arra a gyerekre, aki már dolgozik, semmi esetben sem jár tartásdíj.
Az egyetemista után nem gyerektartás, hanem rokontartás járna, ami nem minden esetben kötelezö - pl. ha az apa és családja megélhetését vagy anyagi biztonságát veszélyezteeti, akkor nem, vagy erösen csökkentett mértékben kell fizetni.
A kicsi után egyértelmüen jár a gyerektartás, de ez az apa nettó jövedelmének kb 15-20 % szokott lenni, nem több ennél.
Szóval az apa adjon be kérvényt a változatásra, a bíróság majd eldönti, mennyivel csökketik a tartásdíj összegét.
válasza:Köszönöm a válaszokat!
A lakóhellyel kapcsolatos részt amiatt írtam, mert elsősorban erre irányul a kérdésem: Jogos-e, hogy az anya a másik két gyermeke után "igénybe veszi" a gyermektartás összegét? Nem úgy lenne korrekt, hogy ezt az összeget teljes mértékben a gyermekeinek adja, ha már gyakorlatilag miattuk költsége nem keletkezik?
A gyermektartás-rokontartás viszonya számomra nem tiszta, erről több, egymásnak ellentmondó választ kaptam korábban.
A gyermektartás nem addig jár legfeljebb, amíg a gyermek nappali tagozaton tanuló/hallgató, és betölti a 25. életévét (és csak ezután lép életbe a rokontartás)? Amennyiben pedig abbahagyja a tanulmányait, 18 éves kora felett már csak rokontartás járna?
Most ebben az esetben ha az idősebb gyermek betölti a 25. életévét, automatikusan megszűnik a gyermektartásdíj?
Mert ebből a példából számomra az következik, hogy semmi sem történt az egyik nagykorú gyermek munkába állásakor, a gyermektartásdíj ugyanúgy járt (illetve még most is jár) az anya részére.
válasza:Neked kell kérelmezned a tartásdíj megszüntetését a bíróságon a dolgozó gyerek esetében.
A másik ügyben pedig - ahol a gyerek nem is az anyjával lakik - egy régi, rossz bírósági gyakorlatba futottál bele, miszerint az összeget az anya akkor is kapja, ha a gyerek nem is tartózkodik otthon. Paradox módon az apának még akkor is fizetnie kell az anyának a gyerek után, ha később valamilyen okból az apjához költözik a gyerek, mert a bíróság szerint az anyának akkor is vannak saját költségei és azért rendezkedett be drágább életre, mert korábban nála voltak elhelyezve a gyerekek.
Ez az igazságtalan rendszer a mai napig érvényben van.
válasza:A kiskorú után gyerektartás jár, az egyetemistára max. rokontartás, a dolgozóra meg semmi. Az egyetemistánál egyes bíróságok megnézik, hogy tudna e dolgozni a gyerek, milyen az órarendje stb., szóval mérlegelik a dolgot, és 24 vagy 25 éves koráig jár maximum, szóval nincs az hogy pl. a 27-28 éves gyerekre aki az iskolapadban ül, fizetni kelljen. De ha az egyetem előtt szerzett vmi szakképesítést akkor már nem kell. A rokontartás összege egyébként nagyon kevés, csak egy jelképes összeg.
Szóval apuka ezt kicsit megszívta.
A bíróságtól kérvényezni kell bármilyen felülvizsgálatot, illetve módosítást?
Feltételezem, hogy igen, mert a már munkába állt gyermek esetén sem történt semmi. Illetve valószínűleg a másik gyermek 25. életévének betöltése után sem fog. Jól gondolom?
Tehát ha nem csinál semmit sem egyik szülő sem, akkor akár marad a fennáló helyzet az apa nyugdíjazásáig (vagy akár még utána is)?
válasza: válasza:Az 1-es vagyok: az egyetemista gyerek kérheti a tartásdijat a saját számlájára is, ha neki ez jobban megfelel.
A rokontartás 18 éves kortól jár, mert akkortól kezdve jogilag nem gyerek, hanem felnött, aki jogosult rá.
Elvileg 25 éves korig kell a rokontartást fizetni, az után nem jár semmi többé.
Köszönöm a válaszokat!
Hogyan lehet kérvényezni, hogy az egyetemista gyermek a saját számlájára kapja a tartásdíjat?
Illetve, amennyiben kérvényezi, felülvizsgálják, és a gyermektartás összege helyett csak a rokontartás összegét kapná meg?
válasza:Bocsánat kérdező az offért.
Látom a válaszolok jól tájékozottak, nehéz helyzetbe kerültem kerdezhetnék privátban valakitől?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!