Mennyire szoktatok ajándékot küldeni a gyerekkel a tanároknak?
Mikor még anno általános iskolás voltam, anyukám minden karácsony előtt, és év végén csomagokat csináltatott, és azokat oda kellett adnom minden tanáromnak. A nőknek virágot, és valami apróságot (pl tolltartó, bögre), a férfiaknak csokit+apróságot. Örültek neki, és kb mindenkinél láttam utána, hogy használja, de nekem mégis kellemetlen volt, hogy "mentem puncsolni", főleg, ha az adott tanárt ki nem állhattam. Még most is megvan a mondat, hogy "köszönöm szépen az egész éves munkáját és odafigyelését".
Jövőre lesz elsős a lányom, én ezt nem szeretném csinálni, mert semmi értelme. Nyilván az osztállyal ha közösen adnak majd valamit, abba belefizetünk, de így külön az egész tanári gárdának nem akarok ajándékozni. Anyukám szerint viszont igenis így kell, mert akkor a gyerekhez is "jobban állnak hozzá".
Érdeklődnék, hogy nálatok mennyire megy ez a külön ajándékozás?
Semennyire!
Van 1-2 sggnyaló, de az szerintem mindenhol van
Én egészen addig nem vettem külön semmit, amíg az egyik közös ajándék mellé a szülők kb. fele nem hozott külön ajándékot és a kisfiam odajött, hogy adjam oda én is a mi ajándékunkat. Azóta mi is viszünk valami apróságot, de neki csak 2 tanítója van és mindkettő szuper munkát végez. Tavaly karácsonykor például egy picike Raffaellot és Ferrerot vettünk 700 forintért. Csakis azért, hogy a kisfiam ne aggódjon ezen. Nem volt más a tanítók hozzáállása akkor sem amikor nem adtunk semmit.
Ha a gyereknek kellemetlen lenne, nem erőltetném rá.
Nálunk van olyan is egyébként aki ajándékcsomagokat hoz.
Hát én szoktam küldeni nőnapra, pedagógusnapra, évvégén is. Sajnos itt ha nem puncsolsz hiába teljesít jól a gyerek nem értékelik.
Sulit nem tudunk váltani sajnos.
Én tanárként dolgoztam (már nem).
Nagyon kínosnak találtam, mikor a szerencsétlen gyerek odahozta a szülei által küldött ajándékot... úgy éreztem, megalázó mindkettőnk számára. Külön kértem év eleji szülőin, hogy nekem NE küldözgessenek semmit. Volt olyan szülő, akit ez nem érdekelt, mégis küldözgetett, én meg ott kínlódtam kis fiatal pályakezdőként, hogy ne fogadjam el - akkor szegény feszengő gyereket bántom és alázom meg, vagy fogadjam el - és akkor a saját hitelességemet írom felül, hisz én kértem, hogy ne küldjenek semmit.
Az osztályomnak is megmondtam, hogy nekem nem kell semmi ajándék, egyetlen kivétel, ha saját maguk készítik. És ballagásra (az egyetlen osztályom volt, utána eljöttem), kaptam tőlük egy olyan fényképalbumot, amibe mindenki a saját képét beragasztotta, és leírt egy személyes kis történetet, amire velem kapcsolatban emlékszik, meg egy idézetet, ami neki tetszik, fontos.
Ennek nagyon örültem, ez nagyon jólesett, azóta is megvan, pedig 20 éve nem tanítok.
Szóval, tanári szemszögből azt mondanám, hogy nagyon-nagyon jó lenne, ha ez a mindkét félnek roppant kínos és megalázó ajándékozgatás eltűnne...
Tanítottam pár évig, de semmit nem kaptam soha (nem vártam el, mielőtt félreérti valaki).
Azért mondjuk egy "köszönöm szépen" év végén jó esett volna, meg szerintem szebb is és kevésbé kínos, mint a puncsolós ajándékok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!