Soha nem akarok gyereket, mert nem vagyok alkalmas rá hogy egyedül felneveljem, a mai apákra nem lehet számítani. Mivel rázzam le a kérdezősködő ismerősöket?
Annyira elegem van a témából komolyan, hogy az idős rokonoktól, főleg a munkatársaktól, ismerősöktől folyton a kérdezősködést kapom, hogy mikor lesz már gyerekem. Mintha ez kötelező lenne. Ha elmondom hogy párom sincs, már akkor hüledeznek, hogy dehát hogyhooogy? Az igazság viszont az, hogy az ezelőtti kapcsolatomban sem akartam gyereket, jól megvoltunk ketten. Ha újra lesz párom akkor sem tervezek szülni, lehet az felőlem egy szent herceg is, akkor sem hiszek benne hogy jó apaként mellettem marad örökre, és boldog kis családunk lesz. Tény hogy a férfiak nagyrésze lelép, ha marad akkor sem veszi ki a részét sokmindenből. Ezért úgy gondolom az szüljön aki valóban szívből vágyik rá, ez az egyik életcélja, erősnek érzi magát lelkileg ahhoz hogy akár egyedül is felnevelje. Én viszont nem vagyok alkalmas rá, hogy egy esetleges egyedül maradással megbírkózzak, és nem szeretnék ezzel szerencsejátékozni. Sokszor előjön a depresszióm, szociális fóbiám van, a saját magam életét is örülök ha menedzselni tudom. Alkalmatlan lennék egy gyerek ellátására teljesen egyedül, közeli rokonaim sincsenek. A volt munkahelyemen buta voltam, és a sok erőszakos kérdezősködésre belementem egyszer a témába, hogy mi az igazság.
Ha tudnátok mit kaptam...
"Nem normális ahogy gondolkozol, egyedül akarsz megöregedni?" "Gyerek vagy még belül az a te bajod" "Majd megjön az eszed" "Keress olyan férfit aki megbízható" (Mintha ez akarat kérdése lenne hogy találjak, vagy rá lenne írva az emberre, sokszor a 7 éve rendes férfi is lelép)
Most új friss munkahelyem van, már kezdődik a magánéleti kérdezősködés, mert szintén nők vesznek körül. Tudom sokan el sem hiszik hogy ilyen pofátlan emberek vannak, én sajnos gyárban dolgozom, ott ez a fő témák egyike. Nem tudom már mivel térjek ki a hülyeségeik elől, hogy ne legyen belőle veszekedés. Ha azt hazudom akarok gyereket, csak még nem találtam meg az igazit, akkor azt mondják ne válogassak ennyi idősen, vagy beajánlják a szomszéd Pistit, ez is előző munkahelyi tapasztalat. Annyira felhúzom magam ezen az egészen, amikor már 3.szorra is kérdezősködnek, legszívesebben megmondanám, hogy mi a fene közöd van neked ehhez?! Persze kedvesnek, és illedelmesnek kell lennem.
Mivel lehet békésen leépíteni az ilyen minden lében kanál, kötözködő ősanya típusú 40 feletti nőket? Hazudjam, hogy egészségügyi okok miatt nem lehet, és ha belekérdeznek miért, mondjam hogy erről nem akarok beszélni, túl fájdalmas téma? Akkor talán feléled az empátiájuk és békén hagynak, vagy az örökbefogadással jönnének?
Miért kéne bármit is kamuzni? Ha megkérdezik, hogy mikor lesz gyereked, megmondod, hogy te nem akarsz, kész, pont. Nem vagy köteles megindokolni, meg amúgy is, legyen elég annyi magyarázat, hogy azért nem lesz, mert nem akarsz.
Mellesleg szerintem is egy mondvacsinált dologtól félsz, de attól még minden jogod megvan hozzá, hogy egyszerűen csak ne akarj gyereket. Elméletet gyártani köré tök felesleges, ha nem vágysz rá, akkor nem vágysz rá, ettől se jobb, se rosszabb ember nem leszel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!