17 éves vagyok,4 napja szültem.2 nap múlva írom alá az örökbeadásról szóló papírokat, de biztos, hogy ez a helyes?

Kihordtad, megszülted, a KEZEDBEN fogtad és mindezek ellenére el tudod magadtól dobni?!

Egyet mondok akár mennyire is vagy fiatal de ezt ha igy döntessz egész életedben bánni fogod!Soha nem lennék erre képes.És még csak egyedül sem vagy,van segitséged ami sokat számit.

Nem dönthetünk helyetted, ez is csak egy vélemény.De én belehalnék ha valaki elvenné és helyettem nevelné fel a kislányomat!

Jól olvasom, attól félsz, hogy nem tudsz majd eleget foglalkozni a pároddal???? Azzal a sráccal, aki kinevetett, mikor bejelentetted, hogy lesz egy közös gyereketek???

Inkább egy ilyen alakkal akarnál foglalkozni, időt szánni, mint a saját kisbabáddal, aki egyetlen sejtjét leszámítva BELŐLED VAN, a tiéd, akinek te vagy a világmindenség?

Pasikat lehet cserélgetni, elmegy az egyik, majd jön helyette másik! Ne dobd el magadtól a gyermekedet!!!!!

"az életem teljesen megváltozna"--ILYEN AZ ANYASÁG! MEGVÁLTOZIK AZ ÉLETÜNK!/jó irányba/

"barátaimmal, esetleg a párommal kevesebbet(vagy néha semennyit)nem tudnék lenni, az egész életem megváltozna, és nem tudom, hogy bírnám-e lelkileg"

Nagyon buta vagy,már ne is haragudj.Így mérlegelsz? Örökbe adom,mert nem fog időm lenni a haverokkal csavarogni vagy az idióta páromra aki pont le@@ja,hogy csinált neked gyereket!!! Szánalmas vagy!

Vagy ott van anyud aki segítene felnevelni,felnőttek már páran apa nélkül.De már azt sem tudom mi volna jobb a gyereknek veled lenni aki előrébb hozza a barátait és a párját vagy egy olyan párnál akik még akkor is szeretnék megadnának neki mindent ö lenne a legfontosabb az életükben.

Basszus,ne add örökbe kérlek!Ahogy elolvastam a kérdésedet és válaszokat,és ránéézek a kislányomra,elkezdek sírni.Ahhoz előbb engem kellene megölni,hogy bárki is elvehesse tőlem.Önszántamból pedig még ha a JóIsten kérne sem adnám oda senkinek.Ő az enyém,az én testem-vérem,bennem fejlődött,együtt lélegeztünk oly sokáig.Ő az életem értelme.Bevallom,sokszor van rossz napja,mivel most lép a dackorszakba,és sokat tud hisztizni,és mivel én is ember vagyok,elfáradok,kiakadok,mérges vagyok sokszor rá is.De az élet nem rózsaszín felhőből áll.Imádom minden hisztijével,minden dilijével együtt,mert ő az enyém,az ÉN GYERMEKEM.Itt vagy 17 éves.Tegyük fel szüleid most előállnának neked azzal,hogy Te nem az ő gyermekük vagy,hanem örökbe fogadtak,mit éreznél?Örülnél neki,vagy hatalmas törés lenne,és csalódás,hogy eldobott magától az a nő,akivel oly sokáig egy test,egy lélek voltatok?Szegény drágaság mit fog érezni,hogy az Édesanyja örökbe adta?Nem szünik meg a világ csak azért mert van egy gyereked.Utána is tudsz élni,de itt az a lényeg,hogy MELLETTE tudsz élni.És nem mindegy,hogy mellette,vagy nélküle.Nem látnád az első mosolyát,ahogy megfordul,kúszik,mászik,felül,feláll,és mikor seggre tottyan hangosan nevet,nem te látod élete első lépéseit,nem te hallod élete első szavát,és nem neked mondja,hogy ANYA,holott téged illetne meg.Nem lehetsz mellette,ha beteg lesz,nem ápolhatod,mikor rászorul,mikor lázas lesz nem lehetsz mellette,hogy fogd a kezét,és ő megnyugodjon,mert tudja,hogy anya itt van,akkor baj nem lehet,és elalszik a mellkesodon.Ezek minden bulinál többet érnek,és minden barátnál,pasinál.Ezt csak a gyermekedtől kaphatod meg.Sulit meg röhögve le tudod tenni mellette.Minden iskolába meg lehet oldani.

Én nem ítélem el a fiatal anyákat azért mert fiatalon szültek,hanem inkább becsülöm őket,de azt,aki megöli a gyyermekét,illetve idegenekre bízza,azt inkább el tudom ítélni.Szóval szerintem tartsd meg,mert nagyon nagyon meg fogod bánni,már akkor mikor a pótszülőket látod,hogy a kezükbe veszik,és elsétálnak vele.De akkor már késő.Onnantól a saját gyerekednek te már csak egy idegen leszel,akár hogy is fogod magad marni miatta.Minden jót,és írj,hogy mi lett.

a helyedben én nem adnám...

kétségeid vannak, nem vagy biztos benne, hogy oda kellene adni...egész életedben bánnád!!!

a baba már 3 éves lesz, mire te 20, simán elmehetsz bulizni akkor már, anyudék biztosan vigyáznak rá szívesen 1-1 éjszakára. bulizni, tanulni később is lehet, de a babád egy kis ártatlan lény, aki teljes mértékben tőled függ, még azt sem tudja, hogy te és ő külön személy! te vagy számára a világmindenség! tőled függ az élete!

neked kell dönteni, ez a te harcod. de én a helyedben eldöntöttnek érezném a kérdést: vállalnám és felnevelném, akármennyire is nehéz.

Nekem van egy ismerősöm, aki 3 éve, 25 évesen tudta meg, hogy nem a szülőanyja neveli. Imádta a az örökbefogadó szüleit, de minden megváltozott. Meg akarta keresni az igazi szüleit, de nem találta meg őket. Egyre többet járt rossz társaságba, és mára egy alkoholista csődtömeg lett belőle.

Ha ilyen fiatalon teherbe estem volna vagy elvetetem a babát vagy felnevelem. Soha senkinek nem adtam volna oda.

Szia

A keresztlányom 17 évesen szülte meg a fiát! Senki nem állt mellette, igaz a fiú ott van, de csak ott van, mert egy karaj kakit nem ér vele. Nagyon, nagyon nehéz neki a család nem támogatja, mert egy cigány fiútól lett terhes. Én néha meglátogatom őket és amit tudok segítek. Eszébe nem jutott, hogy lemondjon a fiáról!