"Majd ha gyereked lesz, megérted? "

A gyerekekről változott meg a véleményem.

Régen én is csóváltam a fejem, ha hisztinek voltam szemtanúja és nem értettem, hogy az anyuka miért nem "oldja meg" a problémát.

Ma már tudom, hogy a fű zöld és ha a gyerek fél órát hisztizik miatta, akkor se tudom kékre varázsolni. 😄

A "nagy" változás még annyi, hogy most már nem csak az én jövőmért vagyok felelős, hanem a gyerekeimet is el kell indítani a nagybetűs életbe.

Kezdhetném a válaszomat: majd megtudod ha gyereked lesz.

A minap okított ki a gyermektelen 40 éves barátöm minket (két több gyerekes anyuka), hogy a mai gyerekeket egytöl egyik elpics@zna, mert mind neveletlen és hisztis.

A gyerek születése ráébreszt, hogy nem fekete fehér a világ, hanem bizony iszonyatosan színes és vannak olyan színek amiket nem is látunk, pedig ott vannak.

Hát úgy nagyjából mindenről :)) Az elsővel nagyon egyetértek :) Kiindultam az én szüleimből (megszépítő messzeség) úgy éreztem, engem mindig nagyon jól tudtak kezelni. Nagyon jó szülők voltak.

A hiszti korszakomra nyilván nem emlékszem, kevés szó is esett róla később is.

Aztán megszülettek a gyerekeim ( a szüleim pedig sajnos már nem élnek, hogy elmondhassák, ha én esetleg ugyanolyan voltam) és rájöttem, hogy bizony sokszor akármennyire is küzd és akarja a szülő, az a gyerek akkor is földhöz veri magát néhányszor , vagy nem akar enni akármit próbálsz, vagy megharapja a bölcsibe a többieket (holott utoljára 8 hónaposan harapott) vagy ne adj isten még beteg is.

A másik része hogy én is úgy gondoltam, persze marad minden a régiben majd szépen rugalmasan beillesztjük a gyereket az életünkbe...Hát ez nem megy /ment, mert a saját életemben örökre második (harmadik stb ahány gyerek van)helyre kerülök és ez nagyon nem ugyanaz a kategória, mint hogy persze minden ugyanolyan csak mellékesen plusz egy fő van a családban.

Én akkor szoktam ezt a " majd ha lesz gyereked, megtudod" kártyát előhúzni, amikor valakiben szikrája sincs a józan észnek, pl. öcsémnek szoktak hagymázas gondolatai lenni, a javak megosztásáról meg hogy a gyerekeket hogyan kéne nevelni és annyira elborult az elmélete hogy ilyenkor néha nekem is kiszalad a számon, ha sajátja lesz és így fog viselkedni, kiváncsi leszek, mit csinál majd....

"és vannak olyan színek amiket nem is látunk, pedig ott vannak."

és olyan színek is vannak, amiket nem látunk, mert nincsenek ott, de a gyerek látja, mert az ő fejében létezik.

Majd ha gyereked lesz, megérted ;)

Minden megváltozik. Más a fontossági sorrend, mást jelent a rend, a csend, a tisztaság, az étel, a mozgás, a játék, más lesz a kikapcsolódás és teljesen más dimenzióba kerül a szeretet fogalma is.

"Miért jár ez egyértelműen a véleményed drasztikus változásával is?"

attól függ, miről szól a vélemény?

Ha arról, hogy a mennyi csokoládét ehet egy ember meg büntetlenül, akkor az bizony drasztikusan meg tud változni ahogy a nagymama először a gyerek kezébe adja...

Ha arról, hogy nem állunk le idegenekkel cseverészni az utcán, az is csak addig igaz, amíg kiskutya vagy másik kisgyerek nincs vele.

Nyilván pl a klímaváltozásról nem változott a véleményem a szülés óta sem...

Természetesen nem vagy fogyatékos, de való igaz, hogy képes akár 180 fokot venni a nő élete szülés után.

Piros lámpánál pl azt a példát mutatnád a saját szülöttednek, hogy nyugodtan étsétálhat? És ha legközelebb akkor is átmenne, ha forgalom is van? Mert anya bizony átengedett tegnap, akkor most is lehet. Bizonyára lesz olyan alkalom is 1,5 év körül, hogy karját kitépve rohan ki a világból, de majd meglátod. :)