Ti vállalnátok így gyereket?

Nem

Nem.

Beszélnék genetikussal, pszichiáterrel, és utána döntenék. Nagycsaládosként számomra elképzelhetetlen, hogy ne legyen gyermekem, de a párom sem hagynám ott a kakiban... nehéz.

Azért az ilyen betegségek kialakulásához nagyban hozzájárulnak a környezeti tényezők. Hajlamot sok mindenre lehet örökölni, de nem biztos, h lesz is. Ha sikerül átadni neki egy helyes sresszkezelesi mintát, ha képes vagy jó példával elől járni akkor nem lesz pánik beteg. Főleg ha esetleg erre kis korától kezdve jobban odafigyelsz. Ugyanez igaz a depresszióra is. Ezek azért nem halálos betegségek, a kialakulasukhoz számos dolog kell, nem elég annyi, h az apja is depressziós volt, akkor tuti ő is az lesz, nem úgy öröklődik ,mint a vérzékenység....meghatározó pl az anya személyisége, ha te egy stabil személyiség vagy akkor ez már rogton sokat nyom a latban. Azt írod a mama pánikbeteg, tehát ő egy labilis személyiség lehet, nem véletlen, h a férjed depressziós, valószínűleg már eleve rossz mintát látott gyerekkorában. Gondolom nem segített az sem, h az öccse beteg. Az autizmus meg olyan, h a mai napig fogalmuk sincs mitől alakul ki, sajnos bármikor bárki szülhet ilyen gyereket. Ismerősöméknél három gyerek van, egyik autista, másik kettő teljesen egészséges és a családban nincs és nem is volt autista. A helyedben megnyugtataskent elmennék genetikushoz tanacsadasra. Egyedül az tartana vissza, h a férjem depressziós, hiszen mennyire tudná így ellátni a családot? Milyen sulyossagu? Hányszor esett vissza? Együttműködő a terápiában? Gyogyszeresen kezelik? Inkább ez aggasztana.

De ki lenne az anya? Ha a férfi a depressziós, akkor persze vállalnék, ha a nő akkor is lehet, de a szülés simán ronthat rajta, gyógyszert se nagyon szedhet terhesen, ettől függetlenül vállalnék gyereket, mert szerintem nem annyira vészes, amit leírtál.

Ha tudsz és akarsz egyedül gyereket nevelni akkor igen. Hisz azt gondolom egyértelmű hogy egy depressziós apuka nem fog neked ebben segíteni

Maga a depresszió nem örökölhető, de ezt már írta más is. Ha bipoláris zavara van, akkor elgondolkodtató. Nem világis, hogy te a férfi vagy a nő vagy a történetben. Ha a férfi a beteg, nem biztos, hogy el tudja tartani a családot amíg babázol. Ha a nő a beteg, akkor meg a kisbabát amikor megszületik. Nem lehetetlen, de nehezebb. Én nem vállalnék így, de azért mondom, mert tudom milyen egy bipoláris beteg a családban.

Ha mindenki csak teljesen makkegészséges családban vállalna gyereket,már kihaltunk volna.Nekem apám volt depressziós,öngyilkosság okozta a halálát.Anyám is lelkileg gyenge.Tehát tudom, hogy "hajlamom van" a depresszióra.De!Nem genetikusan öröklődik,inkább "tanult" az orvosok szerint.Eddig kétszer volt súlyos depresszióm,mindkétszer kezelték.A köztes időben pedig semmi probléma.A párod mintaszülő lehet depressziós hajlammal is.Csak arra kell figyelni,hogy tisztában legyen az állapotával,legyen betegségtudata(amikor épp depressziós)és kezeltesse.(Két testvérem közül egyik se volt még depressziós.)Ha ezek megvannak,semmivel nem nagyobb a kockázat,mint bárki másnál.A pánikbetegség bárkinél kialakulhat,az asperger okairól alig tud valamit az orvostudomány.Szóval,ha nem vállalnék gyereket,akkor biztos nem ezek tartanának vissza.