Nagy korkülönbség?

Nézd, ez nagyon szubjektív. Aki kis korkülönbség párti, az úgyis azt mondja sok, pedig nyilvánvaló, hogy mindenki maga dönti el, számára, a család számára mikor optimális. Van aki szeretné, hogy együtt játsszanak, nőjenek fel a gyerkek, sokaknál ez nem szempont. Gyakori, hogy egy huzamban akarják eltölteni a munkából kimaradó időt. Én úgy voltam vele mint te, persze közös döntés volt, a férjem is maximálisan egyetértett, én igenis vissza akartam menni dolgozni, semmilyen szempontból nem volt ideális előbb és nyilván senki nem tudhatta ezt nálunk jobban, így annak sem számított a véleménye, aki szerint sok a gyerekeim között a korkülönbség, ugyan honnan tudná bárki rajtunk kívül, számunkra mi az ideális. 8 év 1 hónap és 12 nap van a két fiam között pontosan és soha egyetlen pillantra sem bánta meg semelyikünk sem. A nagy fiammal voltak gondok, SNI-s, igenis kellett az, hogy már rendes mederben, nyugodtan menjenek a dolgaink, mire jön a testvér és ne szakadjak ezer felé a fejlesztésekben és lássam egyáltalán mire számíthatok. 8 múlt mire megszületett a kicsi, kiegyensúlyozott gyerekként taposta a második osztályt, beállt fejlesztésekkel, én visszamentem dolgozni,több mint 5 év munka után, jobb, részidős munkakörben is végezhető(ez ugye 2 gyerek mellett később fontos lett), lényegesen magasabb bérű pozícióból mentem szülni, nem kellett a szállítással logisztikázni, a nehezén túl voltunk a naggyal addigra, ennél jobban tervezni sem lehetett volna. Másnál meg másként alakult és egyik sem jobb, vagy rosszabb a másiknál, csupán más. Én semmilyen szempontból, de legfőképp szellemileg, lelkileg, energiával nem bírtam volna előbb és annál nincsen fontosabb, minthogy az anya, aki az első években bizonyára oroszlánrészben az idejét tölti a gyerek mellett, felkészült, "érett" legyen erre, leharcoltan, megfáradva, szorongva nem lehet. Egy szobában sosem voltak, ebből a szempontból ilyenkor sokkal fontosabb, hogy a már nagyobb el tudjon vonulni, legyen privát tere és tiltólistás valaha is ingyen bébicsősznek tekinteni a gyereket, meg még sorolhatnám ezer évig, de minek. Semmivel sincsen több hátránya ennek, mint a kis korkülönbségnek, van amiben ez jobb, van amiben az.

Köztünk is ennyi van. Nyilván együtt nem fognak játszani, mivel totálisan más korban lesznek míg fel nem nőnek, de a jó kapcsolatnak nem akadálya.

6éves a nagyfiam 4 a kicsi és 17 hetes kismama vagyok. Nem a korkülönbség számít. Attól még lehetnek jó testvérek.

Hát nem tudom kérdező, ha az csak az ok, hogy nem akarod a nagyobb lányodat egyedül hagyni a világban.... A testvérek nem mindig jönnek ki egymással, felnőtt korban sem. Itt is találsz ezzel kapcsolatban kérdéseket. Ha a gyerekeid nem fognak egymással kijönni, akkor nagyon fog téged bántani idős korodra... Sajnos nem csak rajtad múlik, milyenek lesznek egymással. Minden gyerek egy bizonyos karakterrel születik.. A másik pedig az, hogy akkor a kicsi marad egyszer egyedül a világban, ha már nem lesz az idősebb testvére... mégha ki is jöttek egymással. Nekem is van testvérem és mióta saját családom van, a saját családom az első és a saját gyerekeim. Semmit nem jelent, hogy van egy testvérem is. Egyébként pontosan 8 év korkülönbség van köztünk, teljesen elment az életünk egymás mellett korábban is, mert egészen más érési fejlődési, érdeklődési fázisban voltunk. Néha babázott velem, de ahogy egyre nagyobb lett, a kortársai érdekelték és nem én. Már bulizni járt, amikor én még a plüsseimmel játszottak és lekötötte a munkája, amikor elkezdtem a gimit és az egyetemet. Én még szertelen nő voltam, amikor ő már révbe akart volna érni. Néha nyaralt együtt a család, de az ízlésünk, a világról alkotott képünk teljesen más, hiába ugyanazt a nevelést kaptuk.